Gramática del húngaro
Este artículo trata la gramática del idioma húngaro (en húngaro: magyar nyelvtan) apoyándose en un texto original convenientemente troceado, anotado y con enlaces a la gramática pertinente en cada caso.
Comparación con el español
Lo primero que hay que entender es que el húngaro no pertenece a la familia de lenguas indoeuropeas, sino a la familia de lenguas urálicas, razón por la cual no debe extrañarnos que tanto su vocabulario como su fonética y gramática nos sean ajenas. Para hacer una comparación con lenguas no tan desconocidas para los hispanoparlantes, la gramática del húngaro tipológicamente está más cerca del turco: ambas son lenguas aglutinantes, aunque no parece que estén genéticamente relacionadas. Entre las características especiales del idioma húngaro destacan:
- Rico en consonantes.
- Todos los fonemas pueden ser cortos o largos, lo que recuerda a los puntos y rayas del código Morse. La grafía acentúa las vocales largas (á, ő) y dobla las consonantes (pp, kk). Los dígrafos sz, ny, etc. y el trígrafo dzs solo doblan la primera letra: ssz, ddzs); aunque estos últimos cuando se separan al final del renglón, se escriben dos veces: p. ej., öccse 'su hermano menor' → öcs- cse.
- Sus catorce vocales pueden dividirse así en siete cortas (a, e, i, o, ö, u, ü) y siete largas (á, é, í, ó, ő, ú, ű) según su cantidad. Cabe añadir también que la a corta se pronuncia mucho más cerrada y la e corta, mucho más abierta que sus correspondientes largas (la a corta se acerca más bien a una o abierta).
- Sin embargo a diferencia del español, carece de diptongos. Los diptongos de los préstamos del latín y griego son generalmente pronunciados como dos sílabas autó "automóvil, coche", Európa - /a-u-tó/ y /e-u-ró-pa/. También se encuentra -menos frecuentemente- la pronunciación de au y eu como una /larga a/ y /larga e/ - /aa-tó/ y /ee-ró-pa/.[1]
- Armonía vocálica. Las vocales pueden dividirse a su vez en anteriores (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű) y posteriores (a, á, o, ó, u, ú). Esta es una división importante porque en su mayoría las palabras húngaras no compuestas toman sus vocales de uno u otro conjunto, siendo a su vez palabras anteriores (autó) o posteriores (gyümölcs: fruta).
- El acento no tiene valor fonológico y generalmente recae en la primera sílaba de las palabras, aunque no es tan marcado como en español.
- Aunque tiene palabras como madre: anya, padre: apa, yegua: kanca, y algunos cargos se sufijan con nő / né (mujer/esposa) para aclarar el sexo de la persona en cuestión, no existe el género gramatical: ő se traduce como él / ella / ello, y su plural ő|k, como ellos / ellas.
- Los adjetivos no concuerdan con el nombre al que preceden ni en número ni en caso. Usados atributivamente, sí concuerdan en número
- Es una lengua aglutinante, lo que quiere decir que hay una fuerte tendencia a que las palabras estén formadas por un gran número de morfemas concatenados, donde cada morfema tiene una sola función: marca de plural, casos, posesivos, verbales, etc. Los sufijos acostumbran a presentarse en pares anterior/posterior, para mantener la armonía de la palabra
- Con 25 casos, el papel de cada parte de la oración queda suficientemente claro para que el orden de sus piezas constitutivas pueda ser libre, si bien esta fluidez sirve a un segundo propósito: sobresaltar parte de la oración. Es como si las oraciones acarrearan un segundo significado, un doble fondo.
- El plural se forma añadiendo una -k (cuando la palabra termina en consonante, se intercala una vocal epentética) a la palabra en cuestión. Sin embargo, cuando la pluralidad queda clara por otros medios, omiten la -k. No dicen CINCO gato[s] (plural) sino CINCO gato[] (singular)
- No hay preposiciones, solo cuenta con posposiciones
- A primera vista, su sistema verbal parece más sencillo que el del castellano. El indicativo tiene un presente, un pasado y un futuro (compuesto; salvo para el verbo en función de "ser"); el condicional un presente y un pasado (compuesto) y el subjuntivo que hace las veces de imperativo un presente. Pero la armonía vocálica, por un lado, la doble conjugación (indefinida vs. definida), los prefijos verbales, infinitivos personales, participios pasado, presente y futuro y una persona sintética que compendia el sujeto "yo" con el objeto "tú/vosotros", complican el panorama. Por otro lado, carece del verbo "tener" y del matiz "ser/estar". La posesión se expresa con una estructura [(dativo del poseedor) van objeto|sufijo-posesivo] que literalmente significa "para mi / ti / él, etc. hay mi / tu / su / etc. objeto". El pasivo, en cambio, se indica usando ora el nombre az ember - hombre/persona (p. ej., Az ember nem tud|hat|ja "No se puede saber", literalmente: 'El hombre no puede saberlo'), ora la tercera persona del plural. Van hace las veces de "ser" y de "estar".
Notación
= | separador de palabras: nap=tár |
| | separador de afijos: nap|pal |
_ | agrupa en una palabra virtual española la traducción de una húngara, para que la correspondencia sea una a una y facilitar la interpretación de las traducciones |
{} | agrupa prefijo y raíz verbal cuando están separados |
() | texto opcional: (opcional) |
/ | separador de opciones: así / asá |
[] | texto obligatorio: [obligatorio] |
~ | representa la palabra en cuestión: meg: ~van, ~tanul |
1 / 2 / 3 psd | nª persona de singular definido |
1 / 2 / 3 ppi | nª persona del plural indefinido |
B | consonante |
C | consonante |
@ | vocal |
A | vocal corta |
Á | vocal larga |
a, b, c,... z | esa letra en particular |
x > y | x se convierte en y |
Fonética
Abecedario
A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, (Q), R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, (W), (X), (Y), Z, Zs.
- Notas
- Los dígrafos y trígrafos se ordenan aparte. Por ejemplo, cs se coloca tras la c y no entre cr y ct.
- Las letras entre paréntesis solo aparecen en palabras extranjeras.
- No se distingue entre vocal breve-larga a la hora de ordenar alfabéticamente.
- Notas sobre los apellidos de ortografía tradicional
- En estos pueden aparecer además los dígrafos ch, cz/tz, gh, th, ts que corresponden a las letras cs, c, g, t, cs actuales.
- Los dígrafos vocálicos aá, eé, oó, öő en algunos apellidos corresponden a á, é, ó, ő en cuanto a su pronunciación.
Armonía vocálica
Las vocales húngaras se dividen en:
- Posteriores: a, á, o, ó, u, ú. Truco nemotécnico: basta con recordar la palabra autó.
- Anteriores: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű que a su vez se subdividen en:
- Redondeadas: ö, ő, ü, ű
- No redondeadas: e, é, i, í
Normalmente las palabras húngaras no compuestas toman su vocales del conjunto posterior o anterior, es lo que se llama armonía vocálica. Al flexionar las palabras, hay que seguir las siguientes reglas para conservar dicha armonía:
- En palabras compuestas, el último componente es el decisivo: gyógy-szer:medicamento (anterior), könyv-tár:biblio-teca (posterior)
- Los prefijos verbales no armonizan con la raíz: meg, be, össze, létre.
- Los sufijos pueden tener de una a cinco versiones:
- Una: temporal –kor, causal-final –ért, terminativo –ig, etc.
- Dos: inesivo ban / ben, sublativo ra / re, dativo nak / nek, etc.
- Tres: alativo hoz / hez / höz, superesivo on / en / ön, etc.
- Cinco: nominativo plural k / ok / ak / ek / ök, etc. Aquí las versiones con vocal se suelen añadir a componentes terminados en consonante para facilitar la pronunciación. Ver la descripción de cada caso para saber que vocal usar aunque normalmente el uso de a es excepcional.
- Lógicamente los sufijos con una versión tampoco armonizan
- Los sufijos con dos versiones usan la anterior con componentes anteriores y la posterior con posteriores.
- Los sufijos con tres versiones usan la posterior con componentes posteriores, la redondeada si la vocal inmediatamente anterior al sufijo lo es también y la no redondeada en el resto de los casos.
- Hay unas cuantas palabras que no armonizan, p.ej. leány (muchacha): con ellas se suele utilizar la versión posterior de los sufijos.
Acento
Se ha creído que el acento léxico del húngaro recae siempre en la primera sílaba de las palabras. En realidad el húngaro carece de acento léxico y, si bien en el habla espontánea se suele acentuar generalmente la primera sílaba, el acento prosódico puede recaer sobre cualquiera, dependiendo del contexto y el foco. Por ejemplo, si a una palabra del discurso se quiere darle énfasis, es su última sílaba la que se acentúa (sílabas acentuadas en negrita): Ő katona volt? Nem, ő katona! '¿Él era soldado? No, él ES soldado'. La acentuación depende también del estilo del habla. En el registro neutral de los medios de comunicación, normalmente no se acentúa ninguna de las palabras, aunque muchas veces se puede percibir una elevación del tono y una mayor intensidad en la última sílaba de las frases.
Morfología
Artículo definido
El artículo definido es a para palabras empezadas en consonante (incluyendo la h) y az para las que comienzan en vocal. No tiene plural ni, por supuesto, género y no se declina. Corresponde a nuestros el, los, la, las, lo.
Ejemplos |
---|
Kapar|gat|t|a[1] bicská|já|val a rozsdá|s drót|ok|at.
-{Csuk|ja[1] be} az összes ablak|ot.
A cseléd|et nem érdekel|t|e[1] a dolog, vagy nem mutat|t|a.
|
Artículo indefinido
Ejemplos |
---|
UNO / UNA |
Kegyed|et egy omnibusz|ban lát|tam elő|ször.
Egy|et lép|ett az ajtó felé.
|
UNOS / UNAS |
Néhány szó[2] a tigris|ek|ről.
Néhány ember[2] el|tűn|t,[2] de ki {ve|gye észre}?
A Professzor félszeg|en el|mosoly|od|ott, s egy=pár ért|het|etlen szó|t[2] dadog|ott.
|
- Conjugación definida
- Singular
Personales
Flexión
Caso | Yo | Tú | Él
Ella Ello |
Nosotros
Nosotras |
Vosotros
Vosotras |
Ellos
Ellas |
---|---|---|---|---|---|---|
Nominativo | én | te | ő | mi[1] | ti[2] | ők |
Genitivo[3] | az én
~(@)m / ~((j)[a/e])im |
a te
~(@)d / ~((j)[a/e])id |
az ő
~(j)[a/e]/ ~((j)[a/e])i |
a mi
~(u/ü)nk / ~((j)[a/e])ink |
a ti
~(@)tok / ~((j)[a/e])itok |
az ő[4]
~(j)[u/ü]k / ~((j)[a/e])ik |
Acusativo | en|gem(et)[5] | té|ged(et)[5] | ő|t[6] | mi|nk|et
benn|ünk|et |
ti|tek|et
benn|etek|et |
ő|k|et[6] |
Sufijos posesivos | (a/o)m
(e/ö)m |
(a/o)d
(e/ö)d |
(j)a
(j)e |
(u)nk
(ü)nk |
(a/o)tok
(e)tek (ö)tök |
(j)uk
(j)ük |
Ablativo | től|em | től|ed | től|e | től|ünk | től|etek | től|ük |
Adesivo | nál|am | nál|ad | nál|a | nál|unk | nál|atok | nál|uk |
Alativo[7] | hozzá|m | hozzá|d | hozzá|(ja) | hozzá|nk | hozzá|tok | hozzá|juk |
Causal-Final | ért|em | ért|ed | ért|e | ért|ünk | ért|etek | ért|ük |
Dativo | nek|em | nek|ed | nek|i | nek|ünk | nek|tek | nek|ik |
Delativo | ról|am | ról|ad | ról|a | ról|unk | ról|atok | ról|uk |
Elativo[8] | belől|em | belől|ed | belől|e | belől|ünk | belől|etek | belől|ük |
Ilativo[9] | belé|m | belé|d | belé|(je) | belé|nk | belé|tek | belé|jük |
Inesivo[10] | benn|em | benn|ed | benn|e | benn|ünk | benn|etek | benn|ük |
Instrumental-Comitativo | vel|em | vel|ed | vel|e | vel|ünk | vel|etek | vel|ük |
Sublativo[11] | rá|m | rá|d | rá|(ja) | rá|nk | rá|tok | rá|juk |
Superesivo[12] | rajt|am | rajt|ad | rajt|a | rajt|unk | rajt|atok | rajt|uk |
- vulgar: mink
- vulgar: tik
- Aunque parece muy complicado no es más que el artículo definido a / az + el nominativo del pronombre personal + el objeto con el sufijo posesivo singular o plural correspondiente. Véase genitivo
- Nótese que excepcionalmente le falta el plural -k
- Aquí el sufijo del acusativo -t puede obviarse
- Considerado definido
- hozzá- vs. -hoz
- belől- vs. -ből
- belé- vs. -be
- benn- vs. -ben
- rá- vs. -ra
- rajt- vs. -n
Nótese que únicamente el genitivo y el acusativo recuerdan al nominativo, el resto se forman con el sufijo de caso + sufijo posesivo.
"Usted" | Común[1] | Culto |
---|---|---|
Singular | maga | Ön |
Plural | maguk | Önök |
- También se usa en sentido despectivo.
Demostrativos
Son ez:este y az:ese/aquel, sus plurales ez|ek y az|ok y su paradigma flexivo el siguiente:
Caso | Sufijo | Ese/a
Aquel(la) |
Esos/as
Aquellos/as |
Este/a | Estos/as |
---|---|---|---|---|---|
Nominativo | 0 | az[1] | az|ok | ez[1] | ez|ek |
Plural | k | az|ok | - | ez|ek | - |
Ablativo | tól / től | at|tól | az|ok|tól | et|től | ez|ek|től |
Acusativo | t | az|t | az|ok|at | ez|t | ez|ek|et |
Adesivo | nál / nél | an|nál | az|ok|nál | en|nél | ez|ek|nél |
Alativo | hoz / hez | ah|hoz | az|ok|hoz | eh|hez | ez|ek|hez |
Causal-Final | ért | az|ért | az|ok|ért | ez|ért | ez|ek|ért |
Dativo | nak / nek | an|nak | az|ok|nak | en|nek | ez|ek|nek |
Delativo | ról / ről | ar|ról | az|ok|ról | er|ről | ez|ek|ről |
Elativo | ból / ből | ab|ból | az|ok|ból | eb|ből | ez|ek|ből |
Esivo-Formal | ként | ak|ként | az|ok|ként | ek|ként | ez|ek|ként |
Formal | képp(en) | ak|képpen | - | ek|képpen | - |
Genitivo | nak / nek | an|nak | az|ok|nak | en|nek | ez|ek|nek |
Ilativo | ba / be | ab|ba | az|ok|ba | eb|be | ez|ek|be |
Inesivo | ban / ben | ab|ban | az|ok|ban | eb|ben | ez|ek|ben |
Instrumental-Comitativo | val / vel | av|val
az|zal[2] |
az|ok|kal | ev|vel
ez|zel[2] |
ez|ek|kel |
Sublativo | ra / re | ar|ra | az|ok|ra | er|re | ez|ek|re |
Superesivo | n | az|on | az|ok|on | ez|en | ez|ek|en |
Temporal | kor | ak|kor | - | ek|kor | - |
Terminativo | ig | add|ig[3] | az|ok|ig | edd|ig[3] | ez|ek|ig |
Translativo | vá / vé | az|zá[4] | az|ok|ká | ez|zé[5] | ez|ek|ké |
Los demostrativos concuerdan en número, caso e incluso posposición con el sustantivo al que preceden.
Ejemplos |
---|
az a kocsi
az|ok a kocsi|k
az|ok|ban a kocsi|k|ban
a mögött a kocsi mögött
|
E: De los ejemplos siguientes:
a) E boldog|talan hónap|ok|ban csak teng|ett-leng|ett.
b) Anna e négy nap alatt minden munká|já|t el|vég|ez|te, mely|et rá|bíz|tak.
|
se desprende que e es la forma invariable literaria de ez a(z) ya que:
- en a) no se declina ni por número ni por caso
- en b) no es seguida por posposición
Reflexivos
Son, anecdoticamente, la forma posesivada del nombre mag:semilla, así pues significan literalmente: mi semilla, tu semilla, etc. La a final de maga se alarga convenientemente al sufijarlo y la vocal de enlace del acusativo es en los demás casos a. Es considerado un objeto definido.
me | te | se | nos | os | se | |
---|---|---|---|---|---|---|
Nominativo | mag|am | mag|ad | mag|a | mag|unk | mag|atok | mag|uk |
Acusativo | mag|am(at) | mag|ad(at) | mag|á|t | mag|unk|at | mag|atok|at | mag|uk|at |
Superesivo | mag|am|on | mag|ad|on | mag|á|n | mag|unk|on | mag|atok|on | mag|uk|on |
Ejemplos |
---|
Sose fáraszd[6] mag|ad|at, jó ember.
Má|ig is bámul|om[6] mag|am|at.
Ken|ik[6] mag|uk|at jó illat|ú kenõcs|ök|kel.
|
Recíprocos
Es egymás. Se declina según el paradigma de los nombres. En nominativo solo pueden aparecer seguido de posposición. No tiene plural.
Ejemplos |
---|
A tánc|os|ok eleinte csak egymás kez|é|t fog|ják[6]
... és egymás szem|é|be néz|ve
A tiszt|ek egymás után {tűn|nek elő}
Az állat|ok ismer|ik[6] egymás|t, az ember nem
|
- Notar la asimilación de la z final con la primera consonante del caso
- Doble versión. Recordar que la v inicial del Instrumental-Comitativo se asimila a la última consonante
- Irregular
- El Translativo a diferencia del Instrumental-Comititivo no tiene pareja
Posesivos
El plural del pronombre posesivo de la primera persona del singular tiene principalmente dos formas: una de uso común (enyémek) y otra literaria (enyéim) que se usa en el lenguaje de la prensa y los medios y en el ámbito elevado o muy culto.
~s | ||
---|---|---|
mío | enyém[1] | enyémek[2]/ enyé|im[3] |
tuyo | tied / tiéd[4] | tieid |
suyo | övé | övéi |
nuestro | mienk / miénk | mieink |
vuestro | tietek / tiétek | tieitek |
suyo | övék | övéik |
- Forma vulgar: enyimé
- de uso común
- literario
- Forma vulgar: tiedé
Ejemplos |
---|
Semmi|m sincs és minden az enyém.
de {szabad|ít|s meg} a gonosz|tól, mert tiéd az Ország, a hat|alom és a dicső|ség.
Más világ|ok mint a mienk.
Száll|jon az én lelk|em|mel a tietek is, magyar fiú|k, magyar leány|ok!
A munká|s|ok pláne gazdag|ok isten|ek|ben. Övék a munka és a jöv|õ hit|e
|
Indefinidos
mi | ki | milyen | mely(ik) | hány(adik) | egyik | |
---|---|---|---|---|---|---|
mi(féle)
me|kkora me|nnyi mi|csoda mi|fajta |
ki
ki|csoda |
milyen | mely(ik) | hány(adik) | egyik | |
a | a|mi
a|me|kkora a|me|nnyi |
a|ki | a|milyen | a|mely(ik) | a|hány | |
vala | vala|mi(féle)
vala|me|kkora vala|me|nnyi |
vala|ki | vala|milyen | vala|mely(ik) | vala|hány | |
sem | sem|mi(féle)
se|me|kkora se|me|nnyi |
sen|ki | sem|milyen | se|mely(ik) | se|hány | |
akár | akár|mi | akár|ki | akár|milyen | akár|mely(ik) | akár|hány | |
bár | bár|mi | bár|ki | bár|milyen | bár|mely(ik) | bár|mennyi | |
mind(en) | mind(en) | minden|ki | mind|egyik | |||
ilyes | ilyes|mi |
Numerales
Núm | Ordinal | Fraccional | [3] Número x | Acusativo | Repetitivo | [4] Pronombre |
---|---|---|---|---|---|---|
(a/e)d(ik) | (o/a/e/ö)s | (a/e)t | szer/szor/ször | (o/a/e/ö)n | ||
1 | egy | [5] első | egy|es | egy|et | egy|szer | |
2 | [6] kettő/két | [5] más|od(ik) | kett|es | kettő|t | két|szer | kett|en |
3 | három | [7][8] harm|ad(ik) | hárm|as | hárm|at[9] | három|szor | hárm|an |
4 | négy | [7] negy|ed(ik) | négy|es | négy|et | négy|szer | négy|en |
5 | öt | [10] öt|öd(ik) | öt|ös | [10] öt|öt | öt|ször | öt|en |
6 | hat | [10] hat|od(ik) | hat|os | [10] hat|ot | hat|szor | hat|an |
7 | [11] hét | [7] het|ed(ik) | het|es[12] | het|et | hét|szer | het|en |
8 | nyolc | nyolc|ad(ik) | nyolc|as | nyolc|at | nyolc|szor | nyolc|an |
9 | kilenc | kilenc|ed(ik) | kilenc|es | kilenc|et | kilenc|szer | kilenc|en |
10 | tíz | [7] tiz|ed(ik) | tíz|es | tiz|et | tíz|szer | tíz|en |
20 | húsz | [7] husz|ad(ik) | húsz|as | húsz|at | húsz|szor | húsz|an |
30 | harminc | harminc|ad(ik) | harminc|as | harminc|at | harminc|szor | harminc|an |
40 | [13] negy|ven | negy|ven|ed(ik) | negy|ven|es | negy|ven|et | negy|ven|szer | negy|ven|en |
100 | száz | száz|ad(ik) | száz|as | száz|at | száz|szor | száz|an |
1000 | ezer | ezr|ed(ik) | ezr|es | ezr|et | ezer|szer | ezr|en |
106 | millió | millio|m|od(ik) | millió|s | millió|t | millió|szor | millió|an |
109 | milliárd | milliárd|od(ik) | milliárd|os | [10] milliárd|ot | milliárd|szor | milliárd|nyi|an |
- Quiere decir que el fraccional es el cardinal sin el –ik final
- El Fraccional combina con el Repetitivo para indicar harm|ad|szor:tercera vez, etc.
- Con el número x
- x personas
- kettő se usa solo y cuando cabe la posibilidad de confundirlo con hét:siete
- Acortamiento vocálico
- Pérdida consonántica
- No confundir con harmat:rocío
- Vocal enlace infrecuente
- Curiosamente no sólo significa siete sino también semana
- Como puede verse el acortamiento vocálico es algo errático, ocurre aquí, pero no con négy ni con három
- El sufijo van/ven multiplica por diez| 40:negy|ven, 50:öt|ven, 60:hat|van, 70:het|ven, 80:nyolc|van, 90:kilenc|ven
Plural
De los siguientes ejemplos se deduce que...
1) A nagy=hatalm|ak ez|t nem enged|ik.
2) Tatár|ék sétá|l|nak, a kis|ebb leány|uk nélkül, a=ki már férj|hez men|t.
3) Visel|i a meg|aláz|tat|ás|t a feleség|e miatt s Etel növek|vő szeszély|ei|t.
4) De vonás|ai egyszerre ki|simul|tak.
5) Kar|jai|ról vastag arany=lánc|ok lóg|tak.
6) Mind=hárm|an meg|áll|tak.
7) Mind a két hely|en majd=nem más=fél év|ig.
8) Német kis=asszony ügy|el a három Druma csemeté|re, a=ki szép|en fejlőd|ik.
9) Nemzet=köz|i meg|száll|ás lesz: olasz|ok, franciá|k, angol|ok.
10) Jobb|ra-bal|ra köszönt|ötték ismer|ős|ök, ismer|etlen|ek.
11) Stefi még itt szolgá|l, de szem=üveg|et hord, mert gyöng|ül a szem|e.
12) Mi|kor a lak|ás minden ablak|a {be volt csuk|va}, Vizy oda|lép|ett Katicá|hoz
13) egy negy|ed kiló orosz teá|t, papír=zacskó|ban egy kiló lencsé|t, két doboz belga szardíniá|t.
14) a pasi le|szúr|t egy csomó dollár|t, mely|et Jancsi könnyedén a mellény=zseb|é|be gyűr|t.
|
- El plural de los sustantivos posesivados es –i (3-5) y –k el del resto (1, 5b, 9, 10)
- La vocal de enlace, si la hay, es variada (a: 1; o: 5, 8; e: 10; ö:10). Las reglas se exponen a continuación
- Cuando la pluralidad es patente por otros medios: numerales (7, 8), pronombres indeterminados (12), locuciones adverbiales de cantidad (13, 14) la marca del plural se omite y eventualmente el verbo se conjuga en singular (12)
- Los sujetos con sufijo –ék (2) traducido como los X o la familia X exigen plural del verbo
- El singular de szem:ojo y otras partes del cuerpo que vienen en pares: láb:pierna, kéz: mano, etc. hacen referencia en realidad a ambos ojos, piernas, manos. Un ojo se traduce como fél szem literalmente medio ojo
- El pronombre relativo (8, 14) concuerda en número con el núcleo del objeto
- El plural dispara los cambios en la raíz (1)
- Formación
- Primero tienen lugar los cambios radicales tipo:
- ló:caballo > lov-
- tó:lago > tav-
- kéz:mano > kez-
- álom:sueño > álm-
Después, si la última letra es:
- Vocal: Sufijar –k alargando las a/e/o finales
- Consonante. Si la palabra (o la última de una compuesta) es:
- Posterior. Si pertenece al conjunto formado por:
- Derivados de –alom. forg|alom:tráfico > forg|alm-
- ló > lov
- tó > tav
- madár:pájaro > madar
- ág:rama, agy:cerebro, ágy:cama, agyar:colmillo, alj:platillo, áll:barbilla, ár:precio, árny:sombra, arany:oro, díj:premio, fal:pared, fog:diente, gally:ramo, gát:dique, gyár:fábrica, had:ejército, haj:cabello, háj:grasa, hal:pescado, hárs:tilo, hát:espalda, ház:casa, héj:cáscara, hold:luna, hossz:largo, íj:arco, kád:bañera, láb:pierna, láz:fiebre, lyuk:agujero, máj:hígado, máz:barniz, nád:caña, nyáj:rebaño, nyak:cuello, nyárs:asador, olaj:aceite, oldal:lado, sál:bufanda, sarj:retoño, sav:ácido, szád, száj:boca, szakáll:barba, szál:hilo, szár:tallo, szárny:ala, szarv:cuerno, táj:región, tál:plato, talp:planta, tár:conjunto, tárgy:objeto, társ:compañero, toll:pluma, ujj:dedo, vad:salvaje, vád:acusación, vágy:deseo, vaj:mantequilla, vár:castillo, vas:hierro, váz:armazón, vonal:línea, zár:cerradura
- Apilar –ak
- Resto: Añadir –ok
- Anterior. Si última vocal es:
- Labial. Emplear –ök Excepto: föld:tierra, fül:oreja, fürj:codorniz, fűz:sauce, hölgy:dama, könny:lágrima, könyv:libro, öt:cinco, ölyv:águila ratonera, örv, öv:cinturón, őz:corzo, rügy:yema, rüh:sarna, szög:ángulo, szörny:monstruo, szügy:pecho, szűz:virgen, tőgy:ubre, törzs:torso, tűz:fuego, ügy:asunto, ürügy:excusa, völgy:valle
- Palatal. Usar –ek
- Posterior. Si pertenece al conjunto formado por:
La formación del plural de los adjetivos difiere ligeramente de lo aquí dicho para los nombres. El plural de las formas poseídas es i como se verá más abajo.
Posesión
Un objeto
Tipo
Raíz |
Mi | Tu | Su | Nuestro | Vuestro | Su
(de ellos) | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
(a/o)m
(e/ö)m |
(a/o)d
(e/ö)d |
(j)a
(j)e |
(u)nk
(ü)nk |
(a/o)tok
(e)tek (ö)tök |
(j)uk
(j)ük | ||
a>á | fa | fá|m | fá|d | fá|ja | fá|nk | fá|tok | fá|juk |
e>é | ige | igé|m | igé|d | igé|je | igé|nk | igé|tek | igé|jük |
ó>a[1] | ajtó | ajtó|m | ajtó|d | ajta|ja | ajtó|nk | ajtó|tok | ajta|juk |
ő>e[1] | erdő | erdő|m | erdő|d | erde|je | erdő|nk | erdő|tök | erde|jük |
ó>ov | ló | lov|am | lov|ad | lov|a | lov|unk | lov|atok | lov|uk |
ó>av | tó | tav|am | tav|ad | tav|a | tav|unk | tav|atok | tav|uk |
ÁC>AC | kéz | kez|em | kez|ed | kez|e | kez|ünk | kez|etek | kez|ük |
BAC>BC | álom | álm|om | álm|od | álm|a | álm|unk | álm|otok | álm|uk |
Más de un objeto
Tipo
Raíz |
Mis | Tus | Sus | Nuestros | Vuestros | Sus
(de ellos) | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
((j)a)im
((j)e)im |
((j)a)id
((j)e)id |
((j)a)i
((j)e)i |
((j)a)ink
((j)e)ink |
((j)a)itok
((j)e)itek ((j)e)itök |
((j)a)ik
((j)e)ik | ||
a>á | fa | fá|im | fá|id | fá|i | fá|ink | fá|itok | fá|ik |
e>é | ige | igé|im | igé|id | igé|i | igé|ink | igé|itek | igé|ik |
ó>a[1] | ajtó | ajtó|im | ajtó|id | ajtó|i | ajtó|ink | ajtó|itok | ajtó|ik |
ő>e[1] | erdő | erdő|im | erdő|id | erde|i | erdő|ink | erdő|itek | erde|ik |
ó>ov | ló | lov|aim | lov|aid | lov|ai | lov|aink | lov|aitok | lov|aik |
ó>av | tó | tav|aim | tav|aid | tav|ai | tav|aink | tav|aitok | tav|aik |
ÁC>AC | kéz | kez|eim | kez|eid | kez|ei | kez|eink | kez|eitek | kez|eik |
BAC>BC | álom | álm|aim | álm|aid | álm|ai | álm|aink | álm|aitok | álm|aik |
- Son: ajtó, apró, belső, disznó, első, erdő, erő, esztendő, fő, idő, kettő, külső, mező, szülő(k), tető, tudő, velő, vő, zászló
ék: Este pequeño sufijo unido a nombres posesivados o no, hace referencia al grupo/colectivo del que éste forma parte. Al añadirlo a la forma del diccionario, el único cambio en la raíz es el alargamiento de la última a / e.
Ejemplos |
---|
Gómez|ék|nél vacsorá|z|tam
Szomszéd|om|ék
Apá|ék
|
-é(i) |
---|
Arc|a kissé meg|tel|t, mint a rab|ok|é, bőr|é|t vala=mi föld-szín sápadt|ság márvány|oz|ta.
Szagl|ás|a, mely él|es volt, mint a kutyá|é, tilta|koz|ott ellen|e.
Ez a bolsevizmus[1] utolsó ki|leng|és|e. -Meg a háború|é - {te|tte hozzá} Moviszter.
Nagy, kék szeme|i vol|tak, egész val|ó-szín|ű|tlen|ül nagy|ok, mint a szín|ész|ek|éi, mi|kor alá|fest|ik.
|
Casos
Caso | Sufijo | Consonante | a > á | e > é |
---|---|---|---|---|
Nominativo | - | nap | fa | ige |
Plural | (o/a/e/ö)k | nap|ok | fá|k | igé|k |
Ablativo | tól/től | nap|tól | fá|tól | igé|től |
Acusativo | (o/a/e/ö)t | nap|ot | fá|t | igé|t |
Adesivo | nál/nél | nap|nál | fá|nál | igé|nél |
Alativo | hoz/hez/höz | nap|hoz | fá|hoz | igé|hez |
Asociativo | (o/a)stul/(e/ö)stül | - | fá|stul | igé|stül |
Causal-Final | ért[1] | nap|ért | fá|ért | igé|ért |
Dativo | nak/nek | nap|nak | fá|nak | igé|nek |
Delativo | ról/ről | nap|ról | fá|ról | igé|ről |
Distributivo | (o/a/e/ö)nként[1] | nap|onként | fá|nként | igé|nként |
Distributivo-Temporal | (o/a)nta/(e/ö)nte | nap|onta | - | - |
Elativo | ból/ből | nap|ból | fá|ból | igé|ből |
Esivo-Formal | ként[1][2] | nap|ként | fa|ként | ige|ként |
Esivo-Modal | ul/ül | - | fá|ul | igé|ül |
Formal | képp(en)[1][2] | - | fa|képp | ige|képp |
Genitivo | 0/nak/nek | nap|nak | fá|nak | igé|nek |
Ilativo | ba/be | nap|ba | fá|ba | igé|be |
Inesivo | ban/ben | nap|ban | fá|ban | igé|ben |
Instrumental-Comitativo | val/vel[3] | nap|pal | fá|val | igé|vel |
Locativo | (o/e/ö)tt | Pécs|ett | Kolozsvár|ott | Győr|ött |
Sublativo | ra/re | nap|ra | fá|ra | igé|re |
Superesivo | (o/e/ö)n | nap|on | fá|n | igé|n |
Temporal | kor[1][2] | nap|kor | óra|kor | lépte|kor |
Terminativo | ig[1] | nap|ig | fá|ig | igé|ig |
Translativo | vá/vé[3] | nap|pá | fá|vá | igé|vé |
- No armoniza
- Excepcionalmente no alarga las a/e/o/ö finales
- La v inicial del sufijo se asimila a la última consonante
Los siguientes nueve casos forman un subconjunto locativo que indica situación o movimiento hacia / desde un punto / superficie / volumen.
Alejamiento | Acercamiento | Estático | |
---|---|---|---|
Punto | Ablativo
-tól/-től desde |
Alativo
-hoz/-hez/-höz a [hacia] |
Adesivo
-nál/-nél junto a [al lado] |
Superficie | Delativo
-ról/-ről de |
Sublativo
-ra/-re sobre [encima] |
Superesivo
-on/-en/-ön sobre [en] |
Volumen | Elativo
-ból/-ből de [desde dentro] |
Ilativo
-ba/-be en [para adentro] |
Inesivo
-ban/-ben en [dentro] |
El siguiente párrafo está para ordenar las referencias cruzadas que hay al final de los casos.
|
|
Cabe notar que la distinción entre el ilativo (-ba/-be) e inesivo (-ban/-ben) actualmente está desapareciendo en la lengua hablada, porque la -n final del inesivo ya no se pronuncia en la lengua común —solo en registros muy cultos y elevados—, dando lugar a varios errores y ultracorrecciones, hasta en los medios de comunicación:
- Meghívtuk a *stúdióban 'Lo/la invitamos (hemos invitado) *en el estudio', por Meghívtuk a stúdióba 'Lo/la invitamos (hemos invitado) al estudio' – ultracorrección
- *Iskolába vagyok 'Estoy *a la escuela', en vez de Iskolában vagyok 'Estoy en la escuela' – incorrección.
Ablativo
-tól / -től- |
---|
ESPACIO |
Föl|kel|t az asztal|tól, dülöngél|és nélkül felé|je men|t
A Nyugat|i|tól egyenes|en a Duna=part|i szállodá|ba[16] hajt|at|ott
|
ORIGEN |
Ha meg|kérdez|te től|e, hogy hová megy, honnan jön, csak ennyi|t[26] mormog|ott
Egy reggel mégis a konyha vér|től iszam|ós matrac|á|n[22] feküd|t
|
TIEMPO |
Délután három|tól fél öt|ig[24] alud|t
Anna reggel|től est|ig[24] a por és szemét @ glóriá|já|ban[17] áll|ott
|
CAUSA |
Az öröm|től vicsorg|ott
Az ifjú ügy=véd[15] különben is piros arc|a láng|ol|t a história[15] láz|á|tól
Tork|a el|szorul|t a keserű|ség|től
Anna, a|ki az elő=szobá|ban[17] ácsorg|ott a tűz=hely[15] láng|já|tól piros fül|lel,[18] meg|hall|otta ez|t[26]
A test|i munká|tól izm|os bal kar|já|val[18] el|kap|ta derek|á|t[26]
|
POSPOSICIONES: fogva, kezdve |
Hajnal|tól kezd|ve süt|ött-főz|ött
Hogy mi vol|t szám|á|ra a politika[15] cél|ja, mely|et[26] ifjú kor|á|tól kezd|ve szolgál|t
|
RÉGIMEN |
Hálá|t[26] ad|ott az Isten|nek,[7] a|mi|kor[23] botrány|os jelenet|ek után meg|szabad|ul|t től|e
Fél|t a meg|száll|ó sereg[15] bosszú|já|tól
Isten ment|sen a rabló|ból[11] le|tt pandúr|tól
|
-tól / -től... –ig |
Vizy|ék[15] kályhá|i egy|től egy|ig[24] rossz|ul fűt|öttek
Jancsi fehér vol|t, tető|től talp|ig[24] fehér, mint egy ellen=tenger=nagy
|
@ No confundir con szem|é|t:Acusativo de su ojo
Acusativo
–t |
---|
OBJETO |
Az Isten engem úgy segél|jen...
Vall|at|ta őt, hogy vol|t-e már szeret|ő|je és ki=csoda*
|
ESPACIO |
Sor|ra[21] jár|ták a ház|ak|at.
|
TIEMPO |
Vár|t kicsi|t, majd folytat|ta:
|
MODO |
Viz|et[26] húz|ott a kút|nál,[3] tele|önt|ötte a lavór|t,[26] s amint be|felé indul|t, oldal|t pillant|ott.
|
CANTIDAD |
Kicsi|t áll|dogál|tak a május=fa alatt.
Egyre több|et beszél|tek a tan=anyag|ról[8] is.
|
* csoda (literalmente 'maravilla'), unido a los pronombres interrogativos ki y mi, es una partícula que se usa para reforzar su significado, sin tener carácter despectivo.
Adesivo
–nál- / -nél |
---|
ESPACIO |
- Nál|unk a komornyi|k|nak[7] tél|en még az új|ság|ok|at[26] is meg kell|ett meleg|ít|eni
Vizy=né lát|ván, hogy a külső ajtó|nál sen=ki sincs, be|men|t az ebéd|l|ő|be[16]
|
TIEMPO |
Ebéd|nél Charles level|ek|et kap|ott Párizs|ból, és az|ok|at olvas|ta.
|
ESTADO |
ekkora udvar|i|atlan|ság|tól föl|háborod|va, {fa=kép|nél hagy|ta} ki|szem|el|t áldoz|at|á|t.
|
COMPARACIÓN |
A férj|e soha=sem ad|ott nek|i egy|szer|re hat frank|nál több|et kis|ebb ki|ad|ás|ok|ra.
|
POSPOSICION: FOGVA |
ak|kor a törvény ad|ta jog|á|nál fogva bár=mi|kor panasz|t te|het|ett vol|na gazdá|i ellen, |
REGIMEN VERBAL |
El|hanyagol|t ismer|ős|ei|nél érdeklőd|ött, nem tud|nának-e vala=ki|t.
|
minél..., annál... |
Van, a=ki mi|nél öreg|ebb, an|nál gorombá|bb
|
Alativo
–hoz / -hez / -höz / hozzá- |
---|
ESPACIO |
Katica közel|ebb lép|ett a dívány|hoz
A ház=mester ugr|ott, hogy meg|ragad|ja a szabad|ul|ás|hoz vezet|ő kilincs|et[26]
|
TIEMPO |
Holnap|hoz egy hét|re[21] {ve|het|jük fel} ismét a kapcsolat|ot[26] a Net|en.[22]
|
OBJETIVO |
Eh|hez is szerencse kell. Mint minden|hez
|
POSPOSICIONES: közel, képest, viszonyítva |
minden|ről[8] gond|os|kod|ni akar|t, hogy a szoba a le|het|ő|ség|ek|hez képest tiszta és elegáns le|gyen.
színvonal|a fok|oz|at|os|an alá|száll|t 1875 előtt|i év=folyam|ai|hoz viszonyítva.
|
RÉGIMEN VERBAL |
Az ing|ó létra[15] tete|jé|n,[22] mely|et[26] Katica támogat|ott @, mohó|n lát|ott a munká|hoz
Úgy jár|t a lak|ás|ban,[17] mint=ha az övé vol|na, és sem=mi köz|e sem vol|na az|ok|hoz, a|ki|k itt él|nek
|
@ Notar la conjugación indefinida a pesar de tratarse de un objeto (la vacilante escalera) definido. Así es porque los pronombre relativos son considerados indefinidos, como lo son los interrogativos de los que se derivan. a|ki < ki:¿quién? > a|mi < mi:¿qué?
Asociativo
-stul / -stül |
---|
Tő|s-gyöker|es magyar|rá[25] lett család|ostul
Eledel|é|t[26] szőr|üstül bőr|östül {nyel|i le}
|
Causal-Final
-ért- |
---|
CAUSA |
Hálás lesz|ek ért|e.
Ha meg|tud|ják, {be is csuk|hat|ják} ért|e.
-Mi|ért nem {dob|tad ki}?
|
META |
Ha bor|ért, sör|ért szalaszt|ották, a kapu=alj|ban[17] ölel|kez|ett.
Moviszter|ék|hez[4] föl|küld|ték toj|ás|ért.
|
Dativo
-nak / -nek- |
---|
DATIVO |
-Kornél bátyá|d állás|t[26] szerz|ett nek|ed a bank|ban
-De ki|nek csöng|et|sz?
-Mond|ja csak, mond|ja nek|em...
|
AGENTE |
-De ma sen=ki|nek sem szabad az utcá|n[22] jár|ni
|
ESPACIO |
{Vissza akar|t futni} a konyhá|ba, de neki|men|t a fal|nak.
|
TENER |
CAUSA |
Novák örül|t en|nek a szép|ség=flastrom|nak, mely a seb|et el|takar|ta.
|
META |
Akkor mi|nek {idéz|ték be}?
|
ESTADO |
Bűn|nek tart|otta vol|na, hogy...
|
POSICION |
Hilda indul|t első|nek.
|
POSPOSICION: meg|felel|ő|en |
REGIMEN VERBAL |
Ilonká|nak egy miniszter|i fogalmaz|ó udvar|ol.
|
Delativo
–ról- / -ről |
---|
ESPACIO |
Az asztal|ról két ujj|a[15] hegy|é|vel[18] föl|emel|te Katica zseb=kendő|jé|t[26]
Szobá|ról szobá|ra[21] bolyong|ott, nem lel|ve hely|é|t[26]
|
TIEMPO |
Majdnem öröm|mel szemlél|te, hogy gyüleml|ik nap|ról nap|ra[21] a por, piszok.
|
MODO |
Ez|t[26] mind a ketten szín|ről szín|re[21] lát|hat|ták.
|
REGIMEN VERBAL |
Tud|ta ról|a, hogy csal|ja ő|t[26]
{Meg kell|ett[7] nek|i magyar|áz|ni}, hogy az Anná|ról van szó, a hír|es Anná|ról
|
Distributivo
-nként |
---|
MODO |
Babrál|ta az elem|ek|et,[26] egy|enként le|emel|te, a konyha=asztal|ra[21] hely|ez|te.
A szegény|ek[20] lass|anként le|vet|kőz|tek, a gazdag|ok[20] fel|öltöz|köd|tek.
|
TIEMPO |
Esté|nként a krisztina|i polgár|ok[20] hitves|eik|kel[18] a kar|juk|on[22] sétá|l|tak.
Idő|nként vala=mi|t[26] mond|ott a kis=fiú|nak.[7]
|
Distributivo-Temporal
-nta / -nte |
---|
Vasár=nap[20] tészta, het|ente két=szer hús.
De év|ente csak egy|etlen egy=szer.
Viatorisz|nál[3] a lány nap|onta meg|fordul|t.
|
Elativo
–ból / -ből / belől- |
---|
ESPACIO |
Anna pár lép|és|nyi távol|ság|ból követ|t|e Vizy=né|t[26] és Ficsor|t,[26] lógáz|va batyu|já|t[26]
Kun Béla repül|ő=gép|en[22] menekül|t az ország|ból
Ki|ve|tt az árva=ház|ból egy leány|t,[26] hogy föl|nevel|je
|
TIEMPO |
Belül a finom, selym|es fürt|ök bizonyára leány|ai|nak[7] gyermek=kor|á|ból származ|tak.
|
MODO |
a vád|l|ott tett|é|t[26] ön=kívül|et|ben[17] követ|t|e el, s ön=véd|elem|ből gyilkol|t|a meg gazdá|i|t[26]
meg|ragad|ta a váll|á|t,[26] s mag|á|ról[8] meg|feled|kez|ve teljes ere|jé|ből ráz|t|a
Kíváncsi|ság|ból néhány próbá|t[26] te|tt
|
HERRAMIENTA |
Mi|ből él|nek...?
|
ORIGEN |
Úgy érez|t|e, hogy fej|é|t[26] ki|szivattyú|z|t|ák, és hát=gerinc|e üveg|ből van
Hát én nem két|ked|em, hogy a ház=mester|ek|ből is ki|tűn|ő gentleman vál|nék
|
CAUSA |
Lenn a falu|n[22] a legény|ek nem=egy=szer ölel|ték, fogdos|ták a mell|é|t tréfa|ság|ból
|
PARTITIVO |
Egy régi divat=lap-figura {támad|t föl} holtá|ból.
|
Esivo-Formal
–ként |
---|
Vendég van előtt|ük, a=ki|vel vendég|ként bán|nak
Halánték|á|ról[8] vékony, eleven pántlika|ként szivárg|ott a vér
|
Esivo-Modal
-ul / -ül |
---|
IDIOMAS |
A tárgy|al|ás német|ül foly|t.
Nem tud|ta, hogy magyar|ul beszél-e vagy német|ül.
|
NEGATIVO |
-No, mi lesz? –dörmög|te kedv|etlen|ül Vizy.
Vizy határ|talan|ul gyűlöl|te a vörös|ök|et,[26] a=mi|re[21] meg|vol|t minden ok|a.
Vizyné vár|atlan|ul föl|ugr|ott, Katica[15] hang|já|t után|oz|va sápítoz|ott:
|
Formal
-képp(en) |
---|
Vizy már más|képp tárgy|al|t
Nem tud|ott beszél|ni a nő|k|kel,[18] fő|képp ak|kor nem, a=mi|kor[23] akar|t
Moviszter ez|t[26] nem bán|ta, ő volta|képp nem is tartoz|ott közé|jük
Hát ak|kor[23] tulajdon|képpen mi|t[26] akar?
|
Genitivo
- / -nak / -nek- |
---|
-És mi a foglal|koz|ás|a en|nek a Bartek|nek?
-De {ért|sd meg}, nek|em föl|tétlen|ül[13] szükség|em van rá[21]
Föl, föl, ti rab|jai a föld|nek
An|nak csak a szín=ház|ak|on[22] jár az esz|e
|
Ilativo
-ba / -be / belé- |
---|
ESPACIO |
A ház-mester be|lép|ett az elő-szobá|ba, kez|et[26] nyújt|ott a méltó|ság|os úr|nak[7]
Az üveg|ek|be konyha-só|t[26] te|tt, viz|et[26] önt|ött
|
RESULTADO / CONSECUENCIA |
CAUSA |
Hang|talan|ul[13] sír|t, de oly erő|s|en, hogy egész test|e ráz|kód|ott belé
|
ESTADO |
Ficsor zavar|ba jö|tt
|
REGIMEN VERBAL. PAREJA DE bele- |
Mi-után bele|fárad|t ab|ba, hogy...
Vizy|né belé|karol|t az ur|á|ba
|
Inesivo
–ban / -ben / benn- |
---|
ESPACIO |
A konyhá|ban egy lány áll|t, kövér, mint a tölt|ött galamb
Legalább a Krisztiná|ban ez|t[26] beszél|ték
|
TIEMPO |
Az|ok köz|é tartoz|ott, a=ki|k eb|ben az idő|ben „öreg marxistá|k”-nak[7] nev|ez|ték mag|uk|at.
Az utolsó pillanat|ban föl|csatol|ta arany=kar=perec|é|t.[26]
|
MODO |
Vad ki|rándul|ó|k ér|kez|tek, roham=csapat|ok|ban es|tek az orgona=bokr|ok|nak,[7] s egy szem=pillant|ás alatt le|tar|ol|ták.
Bűn|nek[7] tart|otta vol|na, hogy a fontos kérdés|t[26] kutyafuttá|ban {vitas|sa meg}
|
CAUSA |
Novák, a|ki el|fárad|t a tan|ít|ás|ban, és...
Priluszky lengyel lovag volt, ki a hét=év|es háború|ban el|es|ett, és szerelm|es volt Hildá|ba.[16]
|
ESTADO / CIRCUNSTANCIA |
Leány|ok ül|tek fiú|k|kal,[18] a leány|ok férfi=kalap|ban, a fiú|k nap=ernyő|k alatt.
Veszély|ben a proletár=haza!
|
REGIMEN VERBAL |
A három barát meg|egy|ez|ett eb|ben.
Annyira el|merül|t az olvas|ás|ban, hogy most nem mindjárt {ve|tte észre} a cseléd|et.[26]
Év|ek óta ideg|es gyomor=baj|ban szenved|ett.
|
Instrumental-Comitativo
-val / -vel- |
---|
HERRAMIENTA |
Előtt|ünk egy kis-lány szalad|t, kez|é|ben[17] az elefánt=csont fedel|ű ima=könyv|vel
|
CAUSATIVO |
Az ur|á|val még az|t se tud|at|ta, hogy föl|mond|ott Katicá|nak[7]
Lak|ás|á|t se rak|at|ta vel|e rend|be[16]
|
PERSONA |
Össze|áll|t az minden|ki|vel
-Szó|val: vel|ünk ne bolond|oz|zék
Csak {jöjj ki} vel|em
|
TIEMPO |
Pár nap|pal ez=előtt ő bocsát|otta rend|el|kez|és|ük|re[21] ingyen az|t[26] a rengeteg madzag|ot[26] is, mely a sárkány|t[26] tart|otta.
Az utóbb|i hónap|ok|ban[17] eleg|et[26] hall|ottak éj|jel ágyú=szó|t,[26] úgy tud|tak alud|ni mellett|e, mint a harc=tér|i katoná|k.
|
MODO |
Köz|ben ar|ra[21] gond|ol|t, hogy majd mi|vel fogad|ja
|
CANTIDAD / MEDIDA / GRADO |
Vala|mi|vel előré|bb jö|tt a konyha|i lámpa fény=kör|é|be[16]
|
POSPOSICIONES: egyutt, szemben, szemkozt, kapcsolatban, valamint |
Áhítat|tal vegyes ámulat|tal lát|ták, hogy a gróf=nő fiá|val együtt egy bér|el|t, első osztály|ú fülké|be[16] száll.
Pepike a verandá|n[22] el|foglal|ta Hilda hely|é|t,[26] szemben a kapu|val.
A kandalló|val szemközt|i fal|on[22] lóg|ó két pasztell arc=kép közül az egyik Grandet-né nagy=aty|já|t,.[26]
- Gondol|ja - folytat|ta súg|va -, hogy Vautrin|nak komoly szándék|ai van|nak vel|em kapcsolat|ban?
Az önként|es digitalizál|ó|k szám|os klasszikus magyar irodalm|i alkot|ás|sal[18] gazdag|ít|ották állomány|unk|at[26] (pl. Móra Ferenc, Csáth Géza, Tersánszky Józsi Jenő műv|ei|vel valamint nép=mesé|k|kel).
|
Locativo
t / ott / ett / ött |
---|
1867-től[1] 1870-ig[24] Pécs|ett posta=kez|el|ő volt,...
|
Nominativo
SUJETO |
---|
A harm|adik csöng|et|és után el|csönd|es|ed|ett a gimnázium.
Nyíl|tak az osztály|ok ajta|jai, be|men|tek a tanár|ok.
|
TIEMPO |
Minden=nap virág=csokor|ral vár|ta a kapu előtt.
-Szó|val már három év|e szolgál Pest|en?
|
MODO / ESTADO |
Okvetlen {hoz|za el} az|t a lány|t.
|
CANTIDAD |
Éjjel|i=szekrény|é|n egy pohár víz csillog|ott, mint a foly|ékony ezüst.
|
Sublativo
–ra / -re / rá- |
---|
ESPACIO |
Jobb|ra-bal|ra köszönt|ött|ék ismer|ős|ök, ismer|etlen|ek
Szobá|ról szobá|ra bolyong|ott, nem lel|ve hely|é|t[26]
|
TIEMPO |
Mi|re meg|tanul, talán {meg is hal}
- Az a fontos, hogy vég|re béke le|gyen és nyug|alom
|
MODO |
Ez|t[26] mind a kett|en szín|ről szín|re lát|hat|t|ák
Fele|ség|e csak {bámul|t a sem=mi|be[16]}, tág|ra nyíl|t, érdek|es-szürke szem|é|vel[18]
|
CANTIDAD |
Annyi|ra el|merül|t az olvas|ás|ban,[17] hogy most nem mindjárt {ve|tte észre} a cseléd|et[26]
A cseléd csak egy csodá|l|koz|ó tekint|et|tel[18] felel|t, hogy az úr ennyi bizalom|ra érdem|es|ít|i
|
CAUSA |
OBJETIVO |
Minden|re el|szán|t|an lép|ked|ett
Úgy látsz|ik, ki|menő|re készül|t
Vizy er|re még nem tart|ott|a el|érkez|ett|nek[7] az idő|t[26]
|
RESULTADO / CONSECUENCIA |
Beteg|ség|e a bolsevizmus alatt a sok izgalom folytán rossz|abb|ra fordul|t
|
POSPOSICIÓN: néz|ve |
Külse|jé|re néz|ve Grandet öt láb magas, zömök, erő|s ember vol|t
|
REGIMEN |
Rá|tekint|ett a házmester|re, mély, titk|ol|hat|atlan érdek|l|őd|és|sel[18]
Oly|kor[23] szükség|e vol|t ilyen érz|elm|i ki|tör|és|ek|re
|
Superesivo
–n / rajt- |
---|
ESPACIO |
Egy repül|ő-gép, át|repül|t a Duná|n, a Vár-hegy|en
Az ebéd|l|ő[15] dívány|á|n egy negy|ven év körül|i férfi heverész|ett
|
TIEMPO |
Május[15] vég|é|n, egy lanyha, derül|t nap|on {tart|ott|ák meg} az estély|t[26]
Minden hét|en egy krizantém-csokr|ot[26] vi|tt nek|i[7]
|
MODO / ESTADO |
Március 15-|é|n[22] este Pest|en,[22] Budá|n az ablak|ok|ban[17] lobog|nak a gyertyá|k, ébr|en álmod|ik a vár|os.
|
POSPOSICIONES: alul, át, belül, fölül, innen, keresztül, kívül, túl |
egy vityilló előtt még áll|dogál|t egy nő, már nem fiatal, túl a negy|ven|en
|
RÉGIMEN VERBAL |
-Néz|ze, Ficsor, most segít|het|ne rajt|am
|
Temporal
-kor |
---|
A tánc[20] ek|kor már akadoz|ott.
Egy-negy|ed hat|kor ér|t a szállo|dá|ba.[16]
A|mi|kor a román|ok[20] itt tábor|oz|tak, egy román katona vol|t a szeret|ő|je.
|
Terminativo
–ig |
---|
PUNTO FINAL |
De hát hogy van, hogy edd|ig sohase lát|tam mag|uk|nál?[3]
Dél-után[20] három|tól[1] hét|ig
|
PERIODO |
Mind a két hely|en[22] majd-nem más=fél év|ig
Egy darab|ig víz=szint|es|en, le|vet|kőz|ve feküd|tek egy=más mellett, a vékony nyár|i paplan|ok alatt.
|
Translativo
-vá / -vé |
---|
Ek|kor[23] már az egész ház vendég|l|ő|vé és cukr|ász|dá|vá alakul|t.
Viatorisz[15] fű=szer|es bolt|ja valóság|os kaszinó|vá változ|ott.
|
Referencias cruzadas
- Ablativo
- Acusativo
- Adesivo
- Alativo
- Asociativo
- Causal-Final
- Dativo
- Delativo
- Distributivo
- Distributivo-Temporal
- Elativo
- Esivo-Formal
- Esivo-Modal
- Formal
- Genitivo
- Ilativo
- Inesivo
- Instrumental-Comitativo
- Locativo
- Nominativo
- Sublativo
- Superesivo
- Temporal
- Terminativo
- Translativo
Adjetivos
Positivo
La estructura "(olyan) adjetivo mint ~" se usa para el grado positivo.
Ejemplos |
---|
Csúnya vol|t, mint az éjszaka.
Olyan vagy, mint egy gyerek.
|
Comparativo
El sufijo comparativo -bb, se añade directamente a adjetivos terminados en vocal, alargando las a/e finales. La vocal de enlace para adjetivos finalizados en consonante es a / e. Este comparativo puede, al igual que los nombres, formar su plural: añadiendo [a / e]k y declinarse. Pero recordar que los adjetivos calificativos no concuerdan con el sustantivo al que preceden. También pueden formarse adverbios del comparativo añadiéndole -@n o bien "seleccionarlo" entre varios con el sufijo -ik. El término con el que se compara se señala con mint ~ o bien con el sufijo -nál / -nél.
Excepciones: nagy > nagyobb, sok > több, jó > jobb, szép > szebb
Ejemplos |
---|
A kis|ebb|ik láb=nyom a Vicuská|é
A pap fiatal|abb
En|nél jo|bb|at isz|unk otthon, igaz-e?
Tö|bb|et nem mond|hat|ott
Vol|tak erős|ebb|ek is
gyakr|abb|an
|
Superlativo
Prefijando leg al comparativo obtenemos el superlativo.
Superlativo Absoluto
Prefijando leges al superlativo obtenemos asimismo el superlativo absoluto.
Ejemplos |
---|
...hogy e föld|ön az ember a leges|leg|ostobá|bb
Ez a leges|leg|gyakori|bb eset a fá|ban meg a level|ek|ben
|
Diccionarios
Los diccionarios listan los verbos no según su infinitivo sino según su tercera persona del singular del presente de indicativo indefinido. Forma sin sufijos si exceptuamos los ikes.
Visión general
Tipo | Presente | Pasado | Condicional
e Infinitivo |
Subjuntivo | Participio de
presente: -ó/-ő |
-ás/-és | Causativo: -at/-et |
---|---|---|---|---|---|---|---|
szt > sz | halaszt | =|ott- | =|an- | halassz- | =|ó | =|ás | - |
st > s | fest | =|ett- | =|en- | fes|s- | =|ő | =|és | - |
At > As | fizet | =|t- | =|n- | fizes|s- | =|ő | =|és | - |
sz > v | le|sz | le|tt- | le|nn- | le|gy- | le|v|ő | - | - |
Csz > d | öreg|sz|ik | öreg|ed|t- | öreg|ed|n- | öreg|ed|j- | öreg|ed|ő | öreg|ed|és | - |
Csz > d / v | al|sz|ik | al|ud|t- | al|ud|n- | al|ud|j- | al|v|ó | al|v|ás | - |
Csz > z | emlék|sz|ik | emlék|ez|t- | emlék|ez|n- | emlék|ez|z- | emlék|ez|ő | emlék|ez|és | emlék|ez|et |
Csz > z / v | igyek|sz|ik | igyek|ez|t- | igyek|ez|n- | igyek|ez|z- | igyek|v|ő | igyek|v|és | - |
C[e/o/ö]C
> CC |
forg|ok
forog|sz forog forg|unk forog|tok forog|nak |
forg|ott- | forog|n- | forog|j- | forg|ó | forg|ás | forg|at |
[ó/ő/í/ű]
> Av |
rov|ok
ró|sz ró rov|unk ró|tok ró|nak |
ró|tt- | ró|nn- | ró|j- | rov|ó | rov|ás | rov|at |
Sz > v
Presente | Pasado | Subjuntivo | Condicional | Infinitivo | Participio | –ás / -és | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
3psi | 3psd | Presente | Futuro | |||||||
e|sz|ik | e|sz- | e|tt- | e|v|ett | e|gy- | e|dd | e|nn- | e|nni | e|v|ő | e|v|és | |
hi|sz | hi|sz- | hi|tt- | - | hi|ggy- | hi|dd | hi|nn- | hi|nni | |||
i|sz|ik | i|sz- | i|tt- | i|v|ott | i|gy- | i|dd | i|nn- | i|nni | i|v|ó | i|v|ás | |
le|sz | le|sz- | le|tt- | - | le|gy-
lé|gy- |
- | le|nn- | le|nni | le|v|ő | le|endő | |
te|sz | te|sz- | te|tt- | - | te|gy-
té|gy- |
te|dd | te|nn- | te|nni | te|v|ő | te|endő | te|v|és |
ve|sz | ve|sz- | ve|tt- | - | ve|gy-
vé|gy- |
ve|dd | ve|nn- | ve|nni | ve|v|ő | ||
vi|sz | vi|sz- | vi|tt- | - | vi|gy- | vi|dd | vi|nn- | vi|nni | - |
Ikes
Los ikes son verbos cuya 3ps del presente de indicativo indefinido, al contrario que el resto, sí tiene ya un sufijo personal. -ik. Así pues para conjugarlos antes que nada hay que remover ese sufijo.
Otro aspecto a tener en cuenta es que la raíz verbal puede haber sufrido cambios al añadirle el -ik, cambios que habrá que deshacer al conjugarlo. Ejemplos: hiányoz|ni > hiányz|ik
La inmensa mayoría de ikes son intransitivos, o sea no tiene conjugación definida. Sin embargo los sufijos de la primera y tercera persona del singular se suelen "alinear" con los de la conjugación definida para el presente de indicativo y el subjuntivo. La conjugación especial ikes ha desaparecido ya totalmente en el pasado de indicativo y apenas si quedan reliquias en el condicional.
Prefijos
- Son partículas modificadoras, similares a los de phrasal verbs ingleses (como go out, look for, go on, etc). Curiosamente su pariente, el finés no los tiene. En español pueden corresponder a prefijos particulares como a-, des-, dis-, in-, etc. o en algunos casos cumple la misma función el uso del pronombre personal átono en ciertos verbos (por ejemplo menni 'ir' y el|menni 'irse' o halni 'morir' y meg|halni 'morirse').
- No armonizan con la raíz. No vienen en parejas como la mayoría de sufijos: meg, el, ki, le, fel, be, össze...
- No todos son igualmente productivos. Los más frecuentes son: be, el, fel, haza, ki, le, meg, szét.
- Sin duda uno de los aspectos más difíciles de dominar
- Función:
- Orientadora. Imprimirle una dirección al verbo
- megy: ir; le|megy: bajar; el|megy: salir
- Dictadora. Exigen un cierto caso
- neki~ + objeto|nek/nak
- bele~ + objeto|be/ba
- Perfectiva. Los principales son meg y el pero el resto también puede tener esta función
- tanul: estudiar; meg|tanul: aprender
- Replicadora. Breve respuesta afirmativa
- Meg|ve|tt|ed a radió|t?
- Meg
- Frecuentativa. Doblándolo: meg-meg
- Transitiva
- Independiente: le is út fel is út: ¡váyase por donde quiera!
- Alteradora del campo del objeto
- Orientadora. Imprimirle una dirección al verbo
- Separables. Cuando el predicado es el foco de la oración el prefijo se sitúa ante la raíz. Pero:
- Cualquier otra parte de la oración puede atraer la atención figurando justo antes de verbo cuyo prefijo se ha pospuesto a la raíz.
- Úgy rágom össze: Así lo adhiero
- Akkor jelensz meg: Entonces te presentas
- Miért jöttél haza?: ¿Por qué regresaste a casa?
- Subjuntivo:
- Mutasd meg, hogy...: Demuéstrame que...
- Mondd meg neki, hogy...: Dile que...
- kell: deber/obligación
- Létre kell jönnie: Debe crear...
- Egypár nap múltával oda kell utaznunk: En un par de días tenemos que llegar allí.
- Pero: Most Sugárkát kell elaltatnom: Ahora tengo que a adormecer a Sugárka.
- La negación siempre es parte destacada de la oración:
- Nem jön el hozzám: No viene a mi casa
- Nem halt meg: No murió
- Meg nem értenek: No entienden
- Futuro. Sigue el patrón: prefijo fog-conjugado (complementos) infinitivo
- Meg fog szeretni: amará
- Vajon meg fogom-e valaha tudni? me pregunto si llegaré a saberlo alguna vez
- Le fogsz zuhanni: te precipitarás
- Uso atributivo. Van atrae el foco. Patrón: prefijo van(nak) gerundio
- Meg van mond|va: está dicho
- Le van borít|va: está cubierto
- Össze vannak tapad|va: están pegados
- is-también. Patrón: forma impersonal o verbo conjugado con is intercalado justo tras el prefijo
- Be is kell tartani a játék szabályait: hay que respetar las reglas del juego (aquí el verbo auxiliar kell es quien en realidad apunta al foco)
- Haza is vitte: se lo llevó a casa
- Vissza is adtam: se lo devolví
- Cualquier otra parte de la oración puede atraer la atención figurando justo antes de verbo cuyo prefijo se ha pospuesto a la raíz.
La siguiente tabla los lista juntos con algunos ejemplos para familiarizarse con ellos.
Significado | Prefijos | Ejemplos |
---|---|---|
abba | ~hagy:cesar, ~marad:suspenderse | |
agyon | ~lő:fusilar, ~csap:aplastar, ~sújt:fulminar | |
alá | ~aknáz:minar, ~becsül:subestimar, ~húz:subrayar, ~ír:firmar | |
alább | ~hagy:aflojar | |
által | ||
át | ~táncol:cruzar bailando, ~megy:cruzar | |
interior | be | ~megy:entrar, ~jön:penetrar |
in- | bele | ~kezd:iniciar, ~jön:familiarizarse |
cserben | ~hagy:abandonar | |
egybe | ~esik:coincidir, ~hív:convovar, ~ír:reducir a una palabra | |
el | ~hagy:dejar, ~megy:irse, ~indul:partir | |
elé | ||
contra | ellen | ~áll:oponerse, ~kezik:resistir, ~mond:contradecir, ~őriz:comprobar |
delante | előre | ~hajol:inclinarse hacia adelante, ~halad:avanzar, ~megy:adelantarse |
arriba | fel / föl | ~áll:erguirse, ~kel:levantarse, ~jön:subir |
félbe | ~hagy:dejar a medias, ~marad:quedar a medias, ~szakad:interrumpirse | |
lado | félre | ~ért:malinterpretar, ~hív:llamar aparte, ~vonul:retirarse |
sobre- | felül | ~fizet:sobrepasar, ~múl:sobrepasar, ~vizsgál:supervisar |
alto | fenn | ~áll:existir, ~marad:subsistir, ~tart:mantener |
hátra | ~hagy:dejar atrás, ~marad:rezagarse, ~néz:mirar atrás | |
casa o patria | haza | ~talál:encontrar el camino a casa, ~tér:regresar a casa, ~vágyik:sentir nostalgia |
helyben | ~hagy: zurrar | |
helyre | ~állít:restablecer, ~hoz:reparar, ~tesz:reponer | |
hozzá | ~ad:sumar, ~ért:entender, ~megy:casarse | |
hacia aquí | ide | ~ad:pasar, ~jön:veni aquí; ~néz:mirar aquí |
validar | jóvá | ~hagy:aprobar, ~ír:abonar en cuenta, ~tesz:reparar |
través | keresztül | ~halad:travesar, ~húz:arrastar a través de; jár, ~néz:mirar a través |
dividir | ketté | ~ágazik:bifurcarse; ~oszt:dividir en dos partes, ~vág:cortar en dos |
exterior | ki | ~megy:salir, ~kapcsol:desconectar; ~kosaraz:dar calabazas |
alrededor | körül | ~ír:perifrasear, ~jár:rondar, ~zár:cercar |
en medio | közbe | ~jön:ocurrir, ~lép:interponerse, ~jár:interceder |
közre | ~fog:rodear, ~működik:colaborar | |
publicar | közzé | ~tesz:publicar |
separado | külön | ~áll:, ~válik:separarse |
abajo | le | ~becsül:subestimar; ~csavar:desatornillar, ~fegyverez:desarmar |
létre | ~hoz:crear, ~jön:ser creado | |
perfectiva | meg | ~tanul:aprender; ~betegszik:caer enfermo; ~drágul:encarecerse |
mellé | ~beszél:salirse por la tangente, ~fog:des|atinar | |
neki | ~áll:poner manos a la obra, ~esik:lanzarse contra, ~szeged:apuntar | |
hacia allí | oda | ~ad:entregarse, ~kiált:gritarle a alguien; ~köszön:saludar |
össze | ~ad:sumar; ~békül:reconciliarse; ~dolgozik:cooperar | |
allí | ott | ~hagy:abandonar, ~marad:perecer |
rá | ~ér:tener tiempo; ~épít:construir encima; ~fér:caber | |
rajta | ~kap:coger con las manos en la masa, ~üt:atacar por sorpresa | |
dispersión | széjjel
szét |
~esik:desintegrarse; ~robban:estallar; ~tép:desgarrar |
lleno | tele | ~firkál:emborronar; ~rak:abarrotar; |
más allá | tovább | ~ad:transmitir, ~fejleszt:desarrollar; ~szállít:reexpedir |
ruina | tönkre | ~megy:arruinarse, ~tesz:arruinar |
sobre | túl | ~adagol:sobredosificar, ~él:sobrevivir, ~órázik:hacer horas extras |
renovar | újjá | ~alakít:refundar, ~épít:recontruir, ~születik:renacer |
de nuevo | újra | ~termel:reproducir; ~választ:reelegir; ~olt:revacunar |
en pos | utána | ~csinál:imitar, ~jár:informarse, ~tölt:rellenar |
utol | ~ér:alcanzar | |
végbe | ~megy:tener lugar | |
hasta el final | végig | ~hallgat:escuchar hasta el final, ~játszik:jugar hasta el final |
por fin | végre | ~hajt:ejecutar |
de vuelta | vissza | ~él:abusar; ~fizet:reembolsar; ~köszön:responter al saludo de alguien |
viszont | ~lát|ás|ra:hasta la vista |
Esta otra tabla muestra en que manera pueden modificar el significado de una raíz verbal.
Verbos | Ejemplos | |
---|---|---|
dejar | hagy | abba~: cesar, alább~: disminuir, cserben~: abandonar, el~: dejar, félbe~: dejar a medias = interrumpir, fel~: cesar, hátra~: dejar tras de sí = adelantar, helyben~: aprobar, jóvá~: aprobar, ki~: dejar fuera = omitir, le~: dejar atrás, meg~: dejar intacto, ott~: abandonar, rá~: dejar en herencia = legar |
traer | hoz | át~: trasladar, be~: introducir, el~: traer, elő~: sacar, fel~: subir, haza~: traer a casa, helyre~: restablecer, ki~: sacar, le~: bajar, létre~: crear, meg~: aportar, össze~: reunir, vissza~: volver a traer |
tirar | húz | alá~: subrayar, át~: tachar, be~: correr las cortinas, el~: remolcar, elő~: sacar, fel~: elevar, félre~: apartar, keresztül~: arrastrar, ki~: retirar, le~: bajar la cortina, meg~: trazar, oda~: traer consigo, össze~: encoger, rá~: ponerse una prenda, szét~: separar, végig~: hacer correr a todo lo largo, vissza~: retirar |
atar | köt | át~: ligar, be~: vendar, bele~: envolver, el~: desatar, fel~: ahorcar, hozzá~: sujetar, ki~: atracar, le~: inmovilizar, meg~: atar, oda~: atar a, össze~: unir, rá~: conectar |
ver | lát | át~: ver a través de, be~: ver hacia el interior, bele~: ver en el interior de, el~: ver, hozzá~: empezar, keresztül~: trasver, ki~: ver hacia fuera, le~: mirar hacia abajo, meg~: ver, neki~: poner manos a la obra, rá~: ver desde encima, viszont~ásra: hasta la vista |
ir | megy | le~: bajar, fel~: subir, ki~: salir, be~: entrar, össze~: encoger |
Infinitivo
- Formación
Para llegar al infinitivo se añade -ni a la raíz verbal. La vocal de enlace se usa cuando esta acaba en doble consonante o vocal larga más t.
én | te | ő | mi | ti | ők | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|
(a)ni
(e)ni |
(a)nom
(e)nem nöm* |
(a)nod
(e)ned nöd* |
(a)nia
(e)nie |
(a)nunk
(e)nünk |
(a)notok
(e)netek nötök* |
(a)niuk
(e)niük | |
old
ért dönt |
old|ani
ért|eni dönt|eni |
old|anom
ért|enem dönt|enem |
old|anod
ért|ened dönt|ened |
old|ania
ért|enie dönt|enie |
old|anunk
ért|enünk dönt|enünk |
old|anotok
ért|enetek dönt|enetek |
old|aniuk
ért|eniük dönt|eniük |
tanít
segít fűt |
tanít|ani
segít|eni fűt|eni |
tanít|anom
segít|enem fűt|enem |
tanít|anod
segít|ened fűt|ened |
tanít|ania
segít|enie fűt|enie |
tanít|anunk
segít|enünk fűt|enünk |
tanít|anotok
segít|enetek fűt|enetek |
tanít|aniuk
segít|eniük fűt|eniük |
zár
kér vetkőz |
zár|ni
kér|ni vetkőz|ni |
zár|nom
kér|nem vetkőz|nöm |
zár|nod
kér|ned vetkőz|nöd |
zár|nia
kér|nie vetkőz|nie |
zár|nunk
kér|nünk vetkőz|nünk |
zár|notok
kér|netek vetkőz|nötök |
zár|niuk
kér|niük vetkőz|niük |
Participios
Tres son los participios del húngaro:
- Pasado: coincide con la 3ps pasado de indicativo indefinido.[1]
- Activo o de presente: se forma añadiendo -ó / -ő a la raíz.[2]
- De futuro pasivo (beálló): formado con el sufijo -andó / -endő[3]
La formación de los participios presente y futuro dispara las transformaciones de la raíz verbal: alsz|ik > alv|ó, érez > érz|ő, sző > szöv|ő, etc.
Funcionan como:
- Adjetivos
- Nombres: el|ad|ó: vendedor, ír|ó: escritor, vev|ő: comprador
- Oraciones subordinadas:
- Anna a piros szőnyeg|gel takar|t hencser mellett áll|t
- Anna la roja alfombra|con cubierta sofá junto_a estaba
- Anna estaba junto al sofá cubierto con una alfombra roja
- Notas
- Corresponde exactamente al participio del español.
- Corresponde al participio de presente según la gramática tradicional del castellano, que actualmente son adjetivos independientes con la terminación -nte. Hoy, lo mismo expresan también los adjetivos terminados en -or.
- El uso del participio de futuro pasivo corresponde más o menos al del gerundivo latino, del cual procede también su terminación (si bien algunos gramáticos lo hacen derivar de una raíz antigua del húngaro).
Gerundio
Se forma con el sufijo va / ve, unido sin vocal de enlace y sin cambios de la raíz verbal. Su uso coincide en parte con el español. En cooperación con el verbo van:ser/estar forma oraciones atributivas como ya se ha visto en Prefijos verbales.
Doble conjugación
Los siguientes ejemplos muestran que...
1) - {Tud|ja, hogy {mi|t csinál}}.
2) Néz|z te is engem.
3) No, szervusz, Angéla néni, vár|nak a barát|aim,...
4) Bizonyosan megint téged keres|ett.
5) Rettenetes meg|lepetés vár|ta.
6) A cikk|ek már be|jelent|ették a kész|ül|ő össze|omlás|t, ez|zel a cím|mel:
7) Vizy azonban nem kap|ott válasz|t.
8) Te hoz|tál nek|i egy pohár viz|et.
9) és az|t mond|ta, hogy el|megy innen, de előbb olyan|t csinál, hogy maga is meg|bán|ja,...
10) Már teljes|en fel|öltöz|köd|ött.
11) Vár|lak.
12) még egy|szer viszont|lát|ás|ra, csók|ol|lak, csók|ol|om a kisztihand|od|at.
13) Édes Anná|t a rendőr|ség|en be|ismer|ő vallomás|a után le|tartóz|tat|ták.
| en reconocer confesión tras la_arrestaron.
14) Egész lény|é|ben pedig volt vala=mi, a=mi|t nem tud|ott ki|fejez|ni,...
15) És a=mi|kor már nem is vizsgá|l|ta, csak hat|ni enged|te mag|á|ra, a=mi|t tapasztal|t,...
16) Ruha=tár|á|ból gyors|an szed|eget|te ez|ek|et, mint szín|ész=nő, a=ki|nek nem=sokára jelenés|e lesz.
17) Amíg csomag|ol|t, a körm|é|re néz|ett, hogy nem {visz-e el} vala=mi|t.
18) - Hát ak|kor tulajdon|képpen mi|t akar?
19) Csak ő {tan|ít|otta ki} ő|k|et pár előkelő szok|ás|ra.
20) A méltóság|os asszony és a méltóság|os úr meg|csókol|ták egymás|t.
21) Az|ok köz|é tartoz|ott, aki|k eb|ben az idő|ben „öreg marxistá|k”-nak nev|ez|ték mag|uk|at. 22) Sok|szor már {az|t hitte}, hogy ábránd az egész, s az, {a=ki|t lát|ott}, voltaképp nincs is.
23) Kabát|ja zseb|é|ben meg|tapogat|ta szak=szervezet|i igaz|ol|vány|á|t.
24) Mind|et {meg nem tud|om} el|mesé|l|ni egy|szer|re
25) A kettő köz|ül melyik|et akar|játok, hogy el|bocsás|sam nék|tek?
|
Requieren conjugación indefinida:
- 9b, 10, 14, 16, 17a, 17b, 21, 22) Los verbos intransitivos
- 2, 3, 4) Los pronombres personales de 1.ª y 2.ª persona explícitos o no: engem(et), téged(et), benn|ünk|et / mi|nk|et, benn|etek|et / ti|tek|et
- Excepción: -lak/-lek:yo te/os... (11, 12a)
- 7, 8) Los objetos precedidos explicitamente o no por egy
- 14, 15, 22b) Los pronombres relativos: a=mi(ke)t, a=ki(ke)t
- 1, 18) Los pronombres interrogativos: mi|t, ki|t
- 17c) Los pronombres indeterminados: sem=mi|t, vala=mi|t,...
- El partitivo
Y definida:
- 20) El pronombre recíproco: egymás|t
- 25) melyik|et
- 1a, 9a, 22a) Las oraciones subordinadas y de estilo indirecto
- 13) Los nombres propios
- 5, 19, 21) Los pronombres de 3.ª persona: ő(k|e)t, ön(ök|e)t, mag|á|t, mag|uk|at
- 24) mind|et
- 6, 12b) Los objetos precedidos por artículo definido,
- 12b, 21, 23) los posesivados, incluidos los pronombres reflexivos: mag|am(at), mag|ad(at), mag|át, mag|unk|at, mag|atok|at, mag|uk|at así como los pronombres posesivos: az enyém|et, a tied|et, az övé|t,...
- 16) los precedidos por pronombre demostrativo: ez(ek|e)t, az(ok|a)t
Visión general de la conjugación húngara
Indicativo | Condicional | Subjuntivo / Imperativo | |
---|---|---|---|
Presente | raíz + persona | raíz + n + persona | raíz + j + persona |
Pasado | raíz + ([o/e/ö]t)t + persona | pasado verbo + volna | - |
Futuro | presente fog + infinitivo verbo | - | - |
Presente
- Conjugación Indefinida
Tipo
Raíz |
én | te | ő | mi | ti | ők | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ikes | ikes | ||||||||
ok
ek ök [1] |
om
em öm[1] |
(a)sz
(e)sz[2] |
ol
el öl[3] |
0 | ik | unk
ünk |
(o)tok
(e)tek (ö)tök[4] |
(a)nak
(e)nek[4] | |
szt>sz | halaszt|ok | halaszt|asz | halaszt | halaszt|unk | halaszt|otok | halaszt|anak | |||
Át | javít|ok | javít|asz | javít | javít|unk | javít|otok | javít|anak | |||
st>s | fest|ek | fest|esz | fest | fest|ünk | fest|etek | fest|enek | |||
At>As | fizet|ek | fizet|sz | fizet | fizet|ünk | fizet|tek | fizet|nek | |||
CAC>CC | közl|ök | közöl|sz | közöl | közl|ünk | közöl|tök | közöl|nek | |||
Á>Av | [5] löv|ök | lő|sz | lő | [6] löv|ünk | lő|tök | lő|nek | |||
sz>d/v | alsz|ok | alsz|ol | alsz|ik | alsz|unk | alsz|otok | alsz|anak | |||
sz>v | esz|em | esz|el | esz|ik | esz|ünk | esz|tek | esz|nek | |||
sz>d | öregsz|em | öregsz|el | öregsz|ik | öregsz|ünk | öregsz|etek | öregsz|enek | |||
sz>z | emléksz|em | emléksz|el | emléksz|ik | emléksz|ünk | emlékez|tek | emlékez|nek | |||
sz>z/v | igyeksz|em | igyeksz|el | igyeksz|ik | igyeksz|ünk | igyekez|tek | igyeksz|enek |
- Vocal de enlace obligatoria
- Usar vocal de enlace con raíces terminadas en dos consonantes o vocal larga más t
- Usar l con las raíces terminadas en sibilante (s, sz, z, dz) y sz con el resto
- La raíz alterna cuando el sufijo personal empieza con vocal
- Conjugación Definida
Tipo
Raíz |
én | te | ő | mi | ti | ők | én téged(et) /
titeket |
---|---|---|---|---|---|---|---|
om/em/öm | od/ed/öd | Ja/i | Juk/Jük | Játok/itek | Ják/ik | (a)lak/(e)lek | |
st>s | fest|em | fest|ed | fest|i | fest|jük | fest|itek | fest|ik | [1] fest|elek |
At>As | fizet|em | fizet|ed | fizet|i | fizet|jük | fizet|itek | fizet|ik | fizet|lek |
sz>v | esz|em | esz|ed | esz|i | esszük | esz|itek | esz|ik | esz|lek |
CAC>CC | [2] közl|öm | közl|öd | közl|i | közöl|jük | közl|itek | közl|ik | közöl|lek |
Á>Av | [3] löv|öm | löv|öd | löv|i | lő|jük | löv|itek | löv|ik | lő|lek |
szt>sz | halaszt|om | halaszt|od | halaszt|ja | halaszt|juk | halaszt|játok | halaszt|ják | halaszt|alak |
Át | javít|om | javít|od | javít|ja | javít|juk | javít|játok | javít|ják | [4] javít|alak |
regular | mos|om | mos|od | [5] mos|sa | mos|suk | mos|sátok | mos|sák | mos|lak |
- Vocal de enlace tras dos consonantes
- Perdida de vocal radical en sufijos que empiezan con vocal
- Alternancia radical con sufijos con vocal como inicial
- Vocal de enlace tras vocal larga más t
- Asimilación de la j inicial del sufijo a la última sibilar radical
Pasado
- Formación
- Los verbos se dividen en tres clases dependiendo de si siempre usan t, siempre tt, o únicamente para la tercera persona del singular indefinido. La siguiente tabla muestra la regla a seguir. La vocal de enlace para la tt es o/e/ö.
Terminación | Sufijo | Ejemplos | Excepciones | |
---|---|---|---|---|
1 | -j,
-l, -(ly), -n, -ny, -r -ad (bisilábicos) -ed (bisilábicos) |
t | fáj!,
él, öl, dől, fal, kel, hal, hál, sül ? un, fon, szán, ? bír, fér, fúr, jár, kér, mar, mér akad, apad, árad, éled, ered, ijed, marad ed? |
jön (jött) |
2 | -Át
-CC -At monosilabicos |
tt | tanít, segít,
sejt, fut, hat, jut, köt, nyit, süt, üt, vet |
lát (3)
mond (3) |
3 | resto | 3ps tt |
- Conjugación Indefinida
Tipo
Raíz |
én | te | ő | mi | ti | ők |
---|---|---|---|---|---|---|
am/em | ál/él | 0 | unk/ünk | atok/etek | ak/ek | |
st>s | fest|ett|em | fest|ett|él | fest|ett | fest|ett|ünk | fest|ett|etek | fest|ett|ek |
At>As | fizet|t|em | fizet|t|él | fizet|ett | fizet|t|ünk | fizet|t|etek | fizet|t|ek |
sz>d | öreged|t|em | öreged|t|él | öreged|ett | öreged|t|ünk | öreged|t|etek | öreged|t|ek |
sz>z | emlékez|t|em | emlékez|t|él | emlékez|ett | emlékez|t|ünk | emlékez|t|etek | emlékez|t|ek |
sz>z/v | igyekez|t|em | igyekez|t|él | igyekez|ett | igyekez|t|ünk | igyekez|t|etek | igyekez|t|ek |
sz>v | e|tt|em | e|tt|él | e|vett | e|tt|ünk | e|tt|etek | e|tt|ek |
Á>Av | lő|tt|em | lő|tt|él | lő|tt | lő|tt|ünk | lő|tt|etek | lő|tt|ek |
CAC>CC | közöl|t|em | közöl|t|él | közöl|t | közöl|t|ünk | közöl|t|etek | közöl|t|ek |
sz>d/v | alud|t|am | alud|t|ál | alud|t? | alud|t|unk | alud|t|atok | alud|t|ak |
Át | javít|ott|am | javít|ott|ál | javít|ott | javít|ott|unk | javít|ott|atok | javít|ott|ak |
szt>sz | halaszt|ott|am | halaszt|ott|ál | halaszt|ott | halaszt|ott|unk | halaszt|ott|atok | halaszt|ott|ak |
- Conjugación Definida
Tipo
Raíz |
én | te | ő | mi | ti | ők | én téged(et) / titeket |
---|---|---|---|---|---|---|---|
am/em | ad/ed | a/e | uk/ük | átok/étek | ák/ék | alak/elek | |
st>s | fest|ett|em | fest|ett|ed | fest|ett|e | fest|ett|ük | fest|ett|étek | fest|ett|ék | fest|ett|elek |
Á>Av | lő|tt|em | lő|tt|ed | lő|tt|e | lő|tt|ük | lő|tt|étek | lő|tt|ék | lő|tt|elek |
sz>v | e|tt|em | e|tt|ed | e|tt|e | e|tt|ük | e|tt|étek | e|tt|ék | e|tt|elek |
At>As | fizet|t|em | fizet|t|ed | fizet|t|e | fizet|t|ük | fizet|t|étek | fizet|t|ék | fizet|t|elek |
CAC>CC | közöl|t|em | közöl|t|ed | közöl|t|e | közöl|t|ük | közöl|t|étek | közöl|t|ék | közöl|t|elek |
Át | javít|ott|am | javít|ott|ad | javít|ott|a | javít|ott|uk | javít|ott|átok | javít|ott|ák | javít|ott|alak |
szt>sz | halaszt|ott|am | halaszt|ott|ad | halaszt|ott|a | halaszt|ott|uk | halaszt|ott|átok | halaszt|ott|ák | halaszt|ott|alak |
Futuro
- Formación
- Utiliza el verbo auxiliar fog debidamente conjugado en definido o indefinido + el infinitivo del verbo en cuestión
Verbo | én | te | ő | mi | ti | ők | én téged(et) / titeket | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
fog | Indefinido | fog|ok | fog|sz | fog | fog|unk | fog|tok | fog|nak | |
Definido | fog|om | fog|od | fog|ja | fog|juk | fog|játok | fog|ják | fog|lak | |
+ | ad|ni, ért|eni, javít|ani, e|nni, áll|ni,... |
Presente
- Formación
- La marca del condicional es n. Esta se añade con vocal de enlace si la raíz termina en doble consonante o vocal larga más t. A la n le siguen los sufijos personales. Notar que la primera persona del singular indefinido no armoniza y que la segunda y tercera del plural son iguales para definida e indefinida.
- Conjugación indefinida
Tipo
Raíz |
én | te | ő | mi | ti | ők | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
–ék[1] | ám/ém[2] | -ál/-él | -a/-e | -ánk/-énk | -átok/-étek | -ának/-ének | |
sz>d | öreged|n|ék | öreged|n|él | öreged|n|e | öreged|n|énk | öreged|n|étek | öreged|n|ének | |
sz>z | emlékez|n|ék | emlékez|n|él | emlékez|n|e | emlékez|n|énk | emlékez|n|étek | emlékez|n|ének | |
sz>z/v | igyekez|n|ék | igyekez|n|él | igyekez|n|e | igyekez|n|énk | igyekez|n|étek | igyekez|n|ének | |
sz>v | e|nn|ék | e|nn|él | e|nn|e | e|nn|énk | e|nn|étek | e|nn|ének | |
Á>Av | lő|n|ék | lő|n|él | lő|n|e | lő|n|énk | lő|n|étek | lő|n|ének | |
st>s | fest|en|ék | fest|en|él | fest|en|e | fest|en|énk | fest|en|étek | fest|en|ének | |
At>As | fizet|n|ék | fizet|n|él | fizet|n|e | fizet|n|énk | fizet|n|étek | fizet|n|ének | |
CAC>CC | közöl|n|ék | közöl|n|él | közöl|n|e | közöl|n|énk | közöl|n|étek | közöl|n|ének | |
Át | javít|an|ék | javít|an|ál | javít|an|a | javít|an|ánk | javít|an|átok | javít|an|ának | |
szt>szt | halaszt|an|ék | halaszt|an|ál | halaszt|an|a | halaszt|an|ánk | halaszt|an|átok | halaszt|an|ának | |
sz>d/v | alud|n|ék | alud|n|ál | alud|n|a | alud|n|ánk | alud|n|átok | alud|n|ának |
- Conjugación ikes en desuso en la lengua hablada actual
- Conjugación definida
Tipo
Raíz |
én | te | ő | mi | ti | ők | én téged(et)/titeket |
---|---|---|---|---|---|---|---|
ám/ém | ád/éd | á/é | ánk/énk | átok/étek | ák/ák | álak/élek[1] | |
st>s | fest|en|ém | fest|en|éd | fest|en|é | fest|en|énk | fest|en|étek | fest|en|ék | fest|en|élek |
At>As | fizet|n|ém | fizet|n|éd | fizet|n|é | fizet|n|énk | fizet|n|étek | fizet|n|ék | fizet|n|élek |
CAC>CC | közöl|n|ém | közöl|n|éd | közöl|n|é | közöl|n|énk | közöl|n|étek | közöl|n|ék | közöl|n|élek |
Á>Av | lő|n|ém | lő|n|éd | lő|n|é | lő|n|énk | lő|n|étek | lő|n|ék | lő|n|élek |
sz>v | e|nn|ém | e|nn|éd | e|nn|é | e|nn|énk | e|nn|étek | e|nn|ék | e|nn|élek |
szt>sz | halaszt|an|ám | halaszt|an|ád | halaszt|an|á | halaszt|an|ánk | halaszt|an|átok | halaszt|an|ák | halaszt|an|álak |
Át | javít|an|ám | javít|an|ád | javít|an|á | javít|an|ánk | javít|an|átok | javít|an|ák | javít|an|álak |
- Cuando el objeto directo es segunda persona del singular o plural
Pasado
Se forma con el pasado del verbo en cuestión más vol|na (3 persona singular condicional de van)
Subjuntivo
- Formación
- La marca del subjuntivo es j, pero esta puede experimentar ciertos cambios dependiendo del final de la raíz verbal. Se asimila a las consonantes sibilantes (s, sz, z, dz) o se convierte en s cuando la raíz acaba en t precedida de vocal. Notar así mismo que la t final de la raíz puede cambiar a s si es precedida por una vocal corta fizet + j = fizes|s. Y que la t final se pierde si es precedida por s o por sz.
Ejemplos | Fin | + | = | Ejemplos |
---|---|---|---|---|
halaszt | -szt | j | -ssz | halassz |
fizet | -At | -Ass | fizes|s | |
javít | -Át | -Áts | javít|s | |
mos | -s | -ss | mos|s | |
mászik | -sz | -ssz | mássz | |
főz | -z | -zz | főz|z | |
edz | -dz | -ddz | eddz |
- Conjugación Indefinida
Tipo
Raíz |
én | te | ő | mi | ti | ők | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ak/ek | am/em | (ál)/(él) | on/en/ön | ék | unk/ünk | atok/etek | anak/enek | |
sz>z | [1] emlékez|z|em | emlékez|z|(él) | emlékez|z|ék | emlékez|z|ünk | emlékez|z|etek | emlékez|z|enek | ||
sz>z/v | [2] igyekez|z|em | igyekez|z|(él) | igyekez|z|ék | igyekez|z|ünk | igyekez|z|etek | igyekez|z|enek | ||
sz>d | [3] öreged|j|em | öreged|j|(él) | öreged|j|ék | öreged|j|ünk | öreged|j|etek | öreged|j|enek | ||
CAC>CC | közöl|j|ek | közöl|j|(él) | közöl|j|ön | közöl|j|ünk | közöl|j|etek | közöl|j|enek | ||
Á>Av | lő|j|ek | lő|j|(él) | lő|j|ön | lő|j|ünk | lő|j|etek | lő|j|enek | ||
st>s | fes|s|ek | fes|s|(él) | fes|s|en | fes|s|ünk | fes|s|etek | fes|s|enek | ||
At>As | fizes|s|ek | fizes|s|(él) | fizes|s|en | fizes|s|ünk | fizes|s|etek | fizes|s|enek | ||
sz>v | e|gy|ek | e|gy|(él) | e|gy|en | e|gy|ünk | e|gy|etek | e|gy|enek | ||
Át | javít|s|ak | javít|s|(ál) | javít|s|on | javít|s|unk | javít|s|atok | javít|s|anak | ||
sz>d/v | [4] alud|j|ak | alud|j|(ál) | alud|j|ék | alud|j|unk | alud|j|atok | alud|j|anak | ||
szt>sz | [5] halassz|ak | halassz|(ál) | halassz|on | halassz|unk | halassz|atok | halassz|anak |
- emléksz|ik + j > emlékez|z
- igyeksz|ik + j > igyekez|z
- öregsz|ik + j > öreged|j
- alsz|ik + j > alud|j
- halaszt + j > halassz
- Conjugación Definida
Tipo
Raíz |
én | te | ő | mi | ti | ők | én téged/titeket |
---|---|---|---|---|---|---|---|
am/em | (a)d/(e)d | a/e | uk/ük | átok/étek | ák/ék? | alak/elek | |
CAC>CC | közöl|j|em | közöl|j|(e)d | közöl|j|e | közöl|j|ük | közöl|j|étek | közöl|j|ék | közöl|j|elek |
Á>Av | lő|j|em | lő|j|(e)d | lő|j|e | lő|j|ük | lő|j|étek | lő|j|ék | lő|j|elek |
st>s | fes|s|em | fes|s|(e)d | fes|s|e | fes|s|ük | fes|s|étek | fes|s|ék | fes|s|elek |
At>As | fizes|s|em | fizes|s|(e)d | fizes|s|e | fizes|s|ük | fize<;u>s|s|étek | fizes|s|ék | fizes|s|elek |
sz>v | e|gy|em | e|gy|ed, edd | e|gy|e | e|gy|ük | e|gy|étek | e|gy|ék | e|gy|elek |
szt>sz | halassz|am | halassz|ad | halassz|a | halassz|uk | halassz|átok | halassz|ák | halassz|alak |
Át | javít|s|am | javít|s|(a)d | javít|s|a | javít|s|uk | javít|s|átok | javít|s|ák | javít|s|alak |
Resumen
Indicativo | Condicional | Subjuntivo | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Presente | Pasado | Presente | Presente | ||||||||
Indef. | Def. | Indef. | Def. | Indef. | Def. | Indef. | Def. | ||||
iktelen | ikes | iktelen | ikes | iktelen | ikes | ||||||
én | ok/ek/ök | om/em/öm | om/em/öm | am/em | ék | ám/ém[1] | ám/ém | ak/ek | am/em | am/em | |
te | (a/e)[2] sz/[o/e/ö]l[3] | od/ed/öd | ál/él | ad/ed | ál/él | ád/éd | (ál)/(él)[4] | (a)d/(e)d[4] | |||
ő | 0 | ik | ja[5]/i | 0 | a/e | a/e | ék[1] | á/é | on/en/ön | ék | a/e |
mi | unk/ünk | juk/jük[5] | unk/ünk | uk/ük | ánk/énk | unk/ünk | uk/ük | ||||
ti | tok/tek/tök | játok[5]/itek | atok/etek | átok/étek | átok/étek | atok/etek | átok/étek | ||||
ők | (a)nak/(e)nek[6] | ják[5]/ik | ak/ek | ák/ék | ának/ének | ák/ék | anak/enek | ák/ék | |||
- | (a)lak/(e)lek[6] | - | alak/elek | - | álak/élek | - | alak/elek |
- En desuso
- Vocal de enlace con raíces terminadas en dos consonantes o vocal larga más t
- Usar l tras sibilantes (s, sz, z, zs) y sz en el resto de casos
- Omitir en versión corta del subjuntivo
- Asimilación de la j inicial del sufijo a la consonante final radical
Auxiliares
Son varios los verbos que complementan al infinitivo acompañante dándoles un matiz de obligación, necesidad, deseo, etc. A continuación se lista una pequeña muestra.
Pénz|t akar|ok kunyerál|ni an|nak a szerencsé|tlen ipar=kamará|nak.
{El kell csal|ni}.
- Közönség|es gyilkos gonosz=tev|ő, fegyház|ba kell|ene csuk|ni.
Igaz|at kell|ett ad|nia az ur|á|nak.
Fél|ni kezd|ett.
Kedvenc szava=jár|ás|a vol|t, hogy meg|hal|ni sem {ér rá}.
Nem szabad pocsék|ol|ni eb|ben a drága világ|ban.
Legalább lát|ni szeret|ném.
-Főz|ni tud? -¿Cocinar puede? -¿Puede cocinar? |
- szabad no es un verbo sino un adjetivo cuyo significado es libre
- tud forma pareja con el sufijo potencial –hat / -het, pero mientras este último expresa posibilidad, tud expresa conocimiento. Por ejemplo: úszni tud: saber nadar
- Siendo en estos casos el infinitivo el objeto del verbo auxiliar y no pudiendo expresar ni modo ni tiempo, confía dicha tarea al auxiliar como muestra el ejemplo: Legalább lát|ni szeret|ném.
Jön
Presente | Pasado | Subjuntivo | Condicional | |
---|---|---|---|---|
én | jöv|ök | jött|em | jöjj|ek | jönn|ék |
te | jössz | jött|él | jöjj|él / gyere | jönn|él |
ő | jön | jött | jöjj|ön | jönn|e |
mi | jöv|ünk | jött|ünk | jöjj|ünk / gyer|ünk | jönn|énk |
ti | jöt|tök | jött|etek | jöjj|etek / gyer|tek | jönn|étek |
ők | jön|nek | jött|ek | jöjj|enek | jönn|ének |
Participio presente:jöv|ő, pasado:jö|tt, futuro:jöv|endő
Gerundio: jö|ve
Potencial: jö|het
Megy
megy | ||
---|---|---|
presente | pasado | |
én | megy|ek | men|t|em |
te | mész | men|t|él |
ő | megy | men|t |
mi | megy|ünk | men|t|ünk |
ti | men|tek | men|t|etek |
ők | men|nek | men|t|ek |
Van
van | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
indicativo | condicional | subjuntivo | ||||||
presente | pasado | futuro[1] | presente[1] | pasado | presente | pasado | presente[1] | |
én | vagy|ok | vol|t|am | lesz|ek | le|nn|ék | + volna | vol|n|ék | + volna | le|gy|ek |
te | vagy | vol|t|ál | lesz|el | le|nn|él | vol|n|ál | lé|gy
le|gy|él | ||
ő | van[2][3] | vol|t | lesz | le|nn|e | vol|n|a | le|gy|en | ||
mi | vagy|unk | vol|t|unk | lesz|ünk | le|nn|énk | vol|n|ánk | le|gy|ünk | ||
ti | vagy|tok | vol|t|atok | lesz|tek | le|nn|étek | vol|n|átok | le|gy|etek | ||
ők | van|nak[3][4] | vol|t|ak | lesz|nek | le|nn|ének | vol|n|ának | le|gy|enek |
- Toma prestado el verbo lesz:llegar a hacerse
- Negación: nincs(en)
- La tercera persona (singular y plural) del presente de indicativo se omite en oraciones atributivas
- Negación: nincsenek
Negación
De los siguientes ejemplos se deduce que...
1) Egy kosár|ra való harisnyá|t is kap|ott, hogy üres ide|jé|ben ne {un|ja el} magá|t.
2) Jaj, csak már ne látnám azt a ronda, szőke pofá|já|t.
3) Szerencsé|re még nem {tép|te szét}, amint dél=után akar|ta.
4) -Nem is terít|esz?
5) -Remél|em, nem mond|tál nek|i sem=mi|t.
6) Nem sok remén|nyel {vág|ott neki} en|nek az út|nak sem.
7) -Más nincs?
8) - A sárkány|nak nincsen arc|a.
9) -Nincsenek itthon?
10) Csak a két=emelet|es háza {marad|t meg}, ez se jövedelmez|ett.
11) Se=hol egy függöny, egy fest|mény.
12) Se=hova se jár.
13) Nagy|obb öröm|et ak|kor sem érez|het|ett vol|na, ha egy gyémánt nyak|ék|et ígér|nek neki.
14) Ilyes=mi|t sem Wild|ék|nél, sem Bartos|ék|nál nem lát|ott.
15) Sen=ki se hitte vol|na.
16) Vizy=né lát|ván, hogy a külső ajtó|nál sen=ki sincs, be|ment az ebéd|l|ő|be.
17) Ide sen=ki|nek se szabad be|jár|ni, se nap|pal, se éjszaka.
18) Ismer|ős|e sincs?
19) Soha, amióta {az esz|é|t tud|ta}, nem lát|ott ilyen komisz dög|öt.
20) Mogorva, biz|alm|atlan hivatal|nok=ember vol|t, an|nak előtt|e soha sem=mi|be se avat|ta feleség|é|t.
21) Az asszony soha sincs otthon.
22) Vizy sok|szor el|ment e fal=ragasz mellett, de igazán soha=se mer|te meg|néz|ni.
|
- La negación del imperativo / subjuntivo y las oraciones desiderativas es ne (1-2) y nem para el resto de los casos (3-6)
- La negación de van es nincs(en) (7-8)
- La negación de vannak es nincsenek (9)
- se(m), sincs(en), sincsenek se usan para dar énfasis, para significar tampoco (10, 13, 18) y tras pronombres o adverbios negativos (6, 12, 15-17, 20-21)
- La doble negación (12, 15-17, 19, 21-22) así como la triple (20), cuádruple, etc. siguen siendo negaciones
- Se pueden negar verbos en cuyo caso el prefijo verbal se escinde (1, 3) o bien otras partes de la oración (6)
- La estructura ni... ni... se traduce por se(m)... se(m)... (14)
- soha=se es por sí misma doble negación
Posposiciones
- Indeclinables
- Declinables
- (Pronombre personal) + Posposición + Sufijo posesivo
pron.
pers.[1] |
(én) | (te) | (ő) | (mi) | (ti) | (ő) | Español |
---|---|---|---|---|---|---|---|
-Posposición- | |||||||
suf.
pos. |
(a)m
(e)m |
(a)d
(e)d |
(j)a
(j)e |
(u)nk
(ü)nk |
(a)tok
(e)tek |
(j)uk
(j)ük | |
En | [2] alatt|am | alatt|ad | alatt|a | alatt|unk | alatt|atok | alatt|uk | debajo de mi/ti/... |
[3] előtt|em | előtt|ed | előtt|e | előtt|ünk | előtt|etek | előtt|ük | frente a mi/ti/... | |
helyett|em | helyett|ed | helyett|e | helyett|ünk | helyett|etek | helyett|ük | en mi/tu/... lugar | |
iránt|am | iránt|ad | iránt|a | iránt|unk | iránt|atok | iránt|uk | hacia/por mi/ti/... | |
miatt|am | miatt|ad | miatt|a | miatt|unk | miatt|atok | miatt|uk | por mi/tu/... causa | |
nélkül|em | nélkül|ed | nélkül|e | nélkül|ünk | nélkül|etek | nélkül|ük | sin mi/ti/... | |
szerint|em | szerint|ed | szerint|e | szerint|ünk | szerint|etek | szerint|ük | en mi/tu/... opinión | |
Desde | [2] alól|am | alól|ad | alól|a | alól|unk | alól|atok | alól|uk | |
[4] elől|em | elől|ed | elől|e | elől|ünk | elől|etek | elől|ük | ||
Hacia | [2] alá|m | alá|d | alá(ja) | alá|nk | alá|tok | alá|juk | |
[5] elé|m | elé|d | elé(je) | elé|nk | elé|tek | elé|jük |
- Los pronombres personales sólo se usan cuando se desea acentuarlos. ÉN|miatt|am:por MI culpa.
- Notar que las direccionales vienen en tres versiones: En, hacia y desde
- De la misma manera se declinan: felett:encima de, között:entre, mellett:junto a, mögött:detrás de
- De la misma manera se declinan: felől:de encima de, közül:de entre, mellől:de junto a, mögül:de detrás de
- De la misma manera se declinan: felé:hacia encima de, közé:hacia entre, mellé:hacia junto a, mögé:hacia detrás de
Los prefijos verbales pueden combinarse con felé formando adverbios de lugar: haza|felé:camino de casa, be|felé:hacia dentro, etc.
- Que exigen un caso distinto al nominativo
Régimen | Sufijo | Posposiciones |
---|---|---|
Ablativo | tól / től | fog|va, kezd|ve |
Alativo | hoz / hez / höz | hasonl|ó|an, képest |
Delativo | ról / ről | néz|ve |
Instrumental | val / vel | együtt, szemben |
Sublativo | ra / re | néz|ve |
Superesivo | n | át, belül, felül/fölül, innen, kereszt|ül, kívül, túl[1] |
- Éstas pueden asimismo usarse como preposiciones sin cambio semántico
Ejemplos |
---|
Waldeck-Rousseau-t kezdet|től fog|va rossz|ul kezel|ték orvos|ai
A művész|ek|et az akkor|i viszony|ok|hoz képest jól fizet|ték
Csillag|ok, melyek|nek foto-szférá|ja Nap|unk|é|hoz hasonl|ó|an már erős|ebb abszorpció|t lét|es|ít
Nov. 10-én sereg|é|vel együtt át|men|t a Jordán viz|é|n
Csupa tréfá|ból át|tánc|ol|t a hál|ó|n át a lak|ás|ba, kör|be-kör|be
Ak|kor is {össze kell hív|ni} a Köz-gyűl|és|t 15 nap|on belül, ha az|t a bíró|ság el|rend|el|i
A Magyar-vár|on felül a Tömös völgy|e dél-irány|ba tovább huz|ód|ik
Brewer Lőrinc negy|ven esztendő|n keresztül vezet|t|e nyom|dá|já|t
Hét görög ki|ad|vány|á|n kívül 9 latin nyelv|ű szöveg-ki|ad|ás|a is fenn|marad|t
|
- Complejas
- Compuestas por nombre + posesivo + caso
Ejemplos |
---|
A jöv|õ történet-író|i szám|á|ra élünk
Gáthy kis rekedt|ség|e ellen|é|re is szép|en ének|el|t, taps|ok|at kap|ott
A tükör hátulsó rész|é|re tű|vel ez vol|t fel|ír|va.
De a választ|ás folyam|á|n meg|győződ|t|ünk ar|ról, hogy...
Az elsõ este fõ-képpen Székely Irén jóvolt|á|ból teljes siker|t jelent
A leg|utóbbi differenciá|k következt|é|ben falu|ra vonul|t.
A rét a patak ment|é|n tele van már sárga, fény|es level|ű virág|gal.
Jókai Mór rév|é|n meg|tanul|n|á talán a szégyen|kez|és|t
Nehéz, meg|próbá|l|t esztendő|k sor|á|n {figyel|t|em meg} a pók|ot.
...mely a darwin|i „ki|választ|ás törvény|e” útj|á|n {jö|tt létre}
|
Adverbios
- Demostrativos
En | Desde | Hacia | Entonces | Así | |
---|---|---|---|---|---|
-
am-/em- ugyan- |
itt
ott |
innen
onnan er|ről ar|ról et|től at|től |
ide
oda er|re ar|ra edd|ig add|ig |
ek|kor
ak|kor |
így
úgy ek|képpen ak|képpen |
- Interrogativos
¿Dónde? | ¿De dónde? | ¿A dónde? | ¿Cómo? | ¿Cuándo? | |
---|---|---|---|---|---|
-
a- vala- se- akár bár- |
hol | honnan
mer|ről met|től |
hova
mer|re medd|ig |
hogy(an)
mi|képpen |
mi|kor |
Sintaxis
El orden de una oración básica húngara es sujeto, predicado y objeto. No es absolutamente necesario especificar el sujeto. Además, el orden de las palabras no sólo puede ser el ya introducido, es decir, éste es determinado en primer lugar no por reglas sintácticas sino por factores pragmáticos. La información que se desea destacar –el foco- se coloca justo delante del verbo conjugado. Si el mismo verbo es el foco, entonces este se ubica al principio de la sentencia.
Una oración generalmente consta de cuatro piezas: de tópico (tema), foco, verbo y otros complementos El tópico y el complemento pueden contener cualquier número de locuciones, mientras que el foco solo una.
Así, la oración húngara János el|vi|tt tegnap két könyv|et Péter|nek:János llevó ayer dos libro(s) a Péter puede tener los siguientes matices semánticos si el foco es ocupado por el verbo, János, Péter, két könyv o tegnap:
Tópico(s) | Foco | Verbo | Complementos | Significado especial | |
---|---|---|---|---|---|
János | tegnap | ∅ | elvitt | két könyvet Péternek. | La acción tuvo éxito, no hay un significado destacado particular. |
János | tegnap | két könyvet | vitt el | Péternek. | Se destaca que Janos llevó "dos libros" ni más ni menos a Péter. |
János | ∅ | tegnap | vitt el | két könyvet Péternek. | "Ayer" fue el día en que János llevó los libros a Péter. (La audiencia ya está al tanto del trasiego, no sobre la fecha) |
∅ | ∅ | János | vitt el | tegnap két könyvet Péternek. | No otro sino "János" llevó los dos libros a Péter. |
∅ | ∅ | Péternek | vitt el | tegnap János két könyvet. | "Péter" fue, quien recibió los dos libros de János. |
János | tegnap | Péternek | vitt el | két könyvet. | El oyente sabe que János llevó dos libros a alguien, la parte destacada es que Péter los recibió, nadie más. |
∅ | ∅ | ∅ | Elvitt | János tegnap két könyvet Péternek. | La acción terminó exitosamente, los libros ya están en poder de Péter. |
Két könyvet | tegnap | ∅ | elvitt | János Péternek. | Dos libros "realmente" llevó János ayer a Péter, pero puede ser que algo más, así como es posible que los libros no fueran lo más importante. |
∅ | ∅ | Két könyvet | vitt el | János tegnap Péternek. | János únicamente llevó "dos libros" ayer a Péter, nada más. |
El tópico contiene por tanto la pieza de información considerada conocida por el hablante, sirve de introducción al predicado. El foco llama la atención sobre la categoría o presumida o desconocida de una parte del caso, excluyendo de la validez de la afirmación al resto de personas relacionadas.
Si existe foco, el prefijo verbal se coloca tras el verbo (vitt el en vez de elvitt) Si el verbo no tiene prefijo, el escrito puede ser ambiguo, ya que las palabras que preceden al verbo pueden ser tópico o foco por igual. Por ejemplo en la frase Éva szereti a virágokat:Éva ama las flores, Éva puede ser por igual el tópico átono, pero puede ser el foco también. En este caso significa que Éva (y no otra) es quien ama las flores.
Texto
El texto es un relato original de Dezső Kosztolányi sin recortes ni simplificaciones.
Az az ember |
---|
AZ AZ EMBER.
Van egy ember, aki|vel állandó|an talál|koz|om.
Én nem=igen szok|tam törőd|ni a jár|ó=kel|ő|k|kel, villam|os-szomszéd|jaim|mal.
Ők men|nek a dolg|uk után, én is megy|ek a magam dolg|a után.
A|mi|kor elő|ször {pillant|ottam meg} az utcá|n,
egy vég|zet|es, szám|om|ra feled|het|etlen nap|on, már öt-hat év|e en|nek,
egy|szer|re {szög|et üt|ött fej|em|be}, vajon ki le|het?
Nem ismer|tem ő|t, mint ahogy ma sem ismer|em.
Úgy érez|tem azonban, hogy már lát|tam vala|hol.
Ak|kor nyilván még csak téved|tem.
An|nál kevésbé az-óta. Az-óta csak-ugyan lát|om itt és ott, minden-ütt.
Ha reggel ki|lép|ek az utcá|ra, okvetlenül elé|m jön,
s est|ig talál|koz|om vel|e át|lag öt|ször-hat|szor.
Sok|kal inkább foglal|koz|tat|ott, sok|kal inkább lat|ba vetet|tem az es|het|ő|ség|ek|et,
sem-hogy ez|t a véletlen|ek puszta össze|játsz|ás|á|nak tekint|het|ném,
s annyi|t máris meg|állapít|ottam, hogy nem lak|hat|unk egy környék|en,
érdeklőd|és|i kör|ünk hivat|ás|unk, társa|ság|unk sem-mi es|et|re sem egy.
En|nek ellen|é|re gyakr|an meg|es|nek ilyes-mi|k.
Dél|ben észre|vesz|em ő|t a korz|ó|n.
Hir|telen {el kell fut|nom} a vár|os másik rész|é|be,
egy ferencvár|os|i szállít|ó-vállal|at|hoz, vala|mi illet|ék|et ki|fizet|ni.
Mi|re oda|ér|ek, kocsi|ban robog előtt|em.
Dél-után temet|és|en vagy|ok, köz|ben meg|fájdul a fog|a|m,
siet|ve keres|ek egy patiká|t, a temet|ő|höz közel, akár|milyen|t.
Amint be|rohan|ok a patiká|ba és aszpirin|t kér|ek a gyógy-szer|ész|től,
ki más ül ott|an egy szék|ben, séta-bot|já|ra támasz|kod|va?
Az az ember, aki|t nem ismer|ek, az az ember, aki|t le|néz|ek, utál|ok,
aki fel|dúl|ja ideg|zet|em, nem hagy gondol|koz|ni, alud|ni, lélegz|eni.
Mindig szerény|en halad mellett|em, szinte {meg se lát},
de ott van szín-ház|i fő-próbá|k|on, bélyeg-keres|ked|és|ek|ben,
föld-alatt|i meg|áll|ó-hely|ek|en, a Gellért-hegy tete|jé|n,
tűz-vész|ek|en és elem|i iskola|i vizsgá|k|on, mindig ugyan-ott, ahol én.
Nyár|on két hónap|ig nem lát|tam ismer|ős arc|ok|at.
Grenoble-ból ki|rándul|tam az alpes|i hegy|ek|be.
Útközben a gépszekér meg|állapod|ott egy {isten hát|a mögött|i} falu|ban,
A több|i ki|rándul|ó|val egy-ütt én is le|száll|ottam, egy kis kávé-ház|ba tértem,
hol Francia munká|s|ok vörös bor|t i|ttak, s fehér kenyer|et rág|tak hozzá.
Mindjárt a be|jár|at|nál egy úr ül|t, természet|es|en,
szinte magá|tól értetőd|ő|en, s új|ság|ot olvas|ott. Meg|dermed|tem. Ő vol|t.
Mond|anom sem kell, hogy mi|kor ősz elejé|n haza|jö|ttem, elő|ször is belé|je botl|ottam.
Et|től kezd|ve a hely|zet csak rossz|abb|od|ott.
Most már úgy nyüzsög körül|öttem, mint-ha három-ezer példá|ny|ban {forog|na közkézen}.
Ha ki|tekint|ek az ablak|on, a jár|dá|n szalad,
minden kocsi|ban és föl|von|ó|ban ő terpesz|ked|ik.
El|visel|het|etlen.
Vég|re is nem bír|tam a titk|ot {mag|am|ba fojt|ani}; ismer|ős|eim|hez fordul|tam.
Le|ír|tam személy|é|t, ruhá|zat|á|t, szok|ás|ai|t.
Mind-egy|ik ismer|ős|öm el|mosoly|od|ott,
mind-egy|ik szem|é|ben az emlék|ez|és fény|e {villan|t fel}, s mind-egy|ik így szól|t:
- Ja, az?
Érdek|es.
Év|ek óta tör|öm a fej|em, hogy ki le|het?
|
Véase también
- Literatura de Hungría
- Derivación (lingüística del húngaro)
- Composición (lingüística del húngaro)
- Departamento de Húngaro en Wikiversidad
Referencias
Bibliografía
- Serie: Húngaro Lingua. Título: Gyakorlati magyar nyelvtan. Autor: László Keresztes. Editorial: Debreceni Nyári Egyetem, 1995 (también disponible en inglés y alemán)
- ’’Hungarian. An Essential Grammar’’. Autor: Carol Rounds. Editorial: Routledge. 2001
- ’’Teach Yourself. Hungarian. A complete course for beginners’’. Autora: Zsuzsa Pontifex. Editorial: Hodder & Stoughton. 1993
- ’’Colloquial Hungarian’’. Autor: Jerry Payne. Editorial: Routledge. 1997
- Halló, itt Magyarország. Magyar nyelvkönyv külföldieknek. Autores: József Erdős y Csilla Prileszky. Editorial: Akadémia Kiadó. 1999
- 250 magyar ige ragozása. Autores: Borbála Szendrő y Lajos Mohai V. Editorial: Szultan Bt. 1997
Enlaces externos
- Programa que analiza morfológicamente las palabras húngaras (en inglés y húngaro)
Fuentes
- Intratext, textos, concordancias y frecuencias de uso en varios idiomas
- Biblioteca Digital Húngara