áfium

Hungarian

Etymology

Coined from Ottoman Turkish افیون (afyūn, opium) + Latin -ium suffix.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈaːfiʲum]
  • Hyphenation: áfi‧um

Noun

áfium (plural áfiumok)

  1. (archaic) opium

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative áfium áfiumok
accusative áfiumot áfiumokat
dative áfiumnak áfiumoknak
instrumental áfiummal áfiumokkal
causal-final áfiumért áfiumokért
translative áfiummá áfiumokká
terminative áfiumig áfiumokig
essive-formal áfiumként áfiumokként
essive-modal
inessive áfiumban áfiumokban
superessive áfiumon áfiumokon
adessive áfiumnál áfiumoknál
illative áfiumba áfiumokba
sublative áfiumra áfiumokra
allative áfiumhoz áfiumokhoz
elative áfiumból áfiumokból
delative áfiumról áfiumokról
ablative áfiumtól áfiumoktól
Possessive forms of áfium
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. áfiumom áfiumaim
2nd person sing. áfiumod áfiumaid
3rd person sing. áfiuma áfiumai
1st person plural áfiumunk áfiumaink
2nd person plural áfiumotok áfiumaitok
3rd person plural áfiumuk áfiumaik

Synonyms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.