átkoz

Hungarian

Etymology

Of uncertain origin[1] + -oz.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːtkoz]
  • Hyphenation: át‧koz

Verb

átkoz

  1. (transitive) to curse

Conjugation
conjugation of átkoz
Infinitive átkozni
Past participle átkozott
Present participle átkozó
Future participle átkozandó
Adverbial participle átkozva
Potential átkozhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite átkozok átkozol átkoz átkozunk átkoztok átkoznak
Definite átkozom
én téged/titeket
átkozlak		 átkozod átkozza átkozzuk átkozzátok átkozzák
Past Indefinite átkoztam átkoztál átkozott átkoztunk átkoztatok átkoztak
Definite átkoztam
én téged/titeket
átkoztalak		 átkoztad átkozta átkoztuk átkoztátok átkozták
Conditional mood Present Indefinite átkoznék átkoznál átkozna átkoznánk átkoznátok átkoznának
Definite átkoznám
én téged/titeket
átkoználak		 átkoznád átkozná átkoznánk átkoznátok átkoznák
Subjunctive mood Present Indefinite átkozzak átkozz
or
átkozzál		 átkozzon átkozzunk átkozzatok átkozzanak
Definite átkozzam
én téged/titeket
átkozzalak		 átkozd
or
átkozzad		 átkozza átkozzuk átkozzátok átkozzák
Conjugated infinitive átkoznom átkoznod átkoznia átkoznunk átkoznotok átkozniuk

Derived terms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.