érdek

Hungarian

Etymology

Back-formation from érdekel. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːrdɛk]
  • (file)
  • Hyphenation: ér‧dek

Noun

érdek (plural érdekek)

  1. interest (business or amorous link or involvement)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érdek érdekek
accusative érdeket érdekeket
dative érdeknek érdekeknek
instrumental érdekkel érdekekkel
causal-final érdekért érdekekért
translative érdekké érdekekké
terminative érdekig érdekekig
essive-formal érdekként érdekekként
essive-modal
inessive érdekben érdekekben
superessive érdeken érdekeken
adessive érdeknél érdekeknél
illative érdekbe érdekekbe
sublative érdekre érdekekre
allative érdekhez érdekekhez
elative érdekből érdekekből
delative érdekről érdekekről
ablative érdektől érdekektől
Possessive forms of érdek
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. érdekem érdekeim
2nd person sing. érdeked érdekeid
3rd person sing. érdeke érdekei
1st person plural érdekünk érdekeink
2nd person plural érdeketek érdekeitek
3rd person plural érdekük érdekeik

Derived terms

(Compound words):

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.