érzés

See also: Erzes

Hungarian

From érez (“to feel”) +‎ -és (“noun-forming suffix”).

érzés (plural érzések)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	érzés	érzések
accusative	érzést	érzéseket
dative	érzésnek	érzéseknek
instrumental	érzéssel	érzésekkel
causal-final	érzésért	érzésekért
translative	érzéssé	érzésekké
terminative	érzésig	érzésekig
essive-formal	érzésként	érzésekként
essive-modal	—	—
inessive	érzésben	érzésekben
superessive	érzésen	érzéseken
adessive	érzésnél	érzéseknél
illative	érzésbe	érzésekbe
sublative	érzésre	érzésekre
allative	érzéshez	érzésekhez
elative	érzésből	érzésekből
delative	érzésről	érzésekről
ablative	érzéstől	érzésektől

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.