önmagunk

Hungarian

Etymology

ön- + magunk

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈømːɒɡuŋk]
  • Hyphenation: ön‧ma‧gunk

Pronoun

önmagunk

  1. ourselves

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative önmagunk
accusative önmagunkat
dative önmagunknak
instrumental önmagunkkal
causal-final önmagunkért
translative önmagunkká
terminative önmagunkig
essive-formal önmagunkként
essive-modal
inessive önmagunkban
superessive önmagunkon
adessive önmagunknál
illative önmagunkba
sublative önmagunkra
allative önmagunkhoz
elative önmagunkból
delative önmagunkról
ablative önmagunktól

Synonyms

See also

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.