őrgróf

Hungarian

Etymology

őr + gróf

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈøːrɡroːf]
  • Hyphenation: őr‧gróf

Noun

őrgróf (plural őrgrófok)

  1. marquis, marquess, margrave (hereditary prince)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative őrgróf őrgrófok
accusative őrgrófot őrgrófokat
dative őrgrófnak őrgrófoknak
instrumental őrgróffal őrgrófokkal
causal-final őrgrófért őrgrófokért
translative őrgróffá őrgrófokká
terminative őrgrófig őrgrófokig
essive-formal őrgrófként őrgrófokként
essive-modal
inessive őrgrófban őrgrófokban
superessive őrgrófon őrgrófokon
adessive őrgrófnál őrgrófoknál
illative őrgrófba őrgrófokba
sublative őrgrófra őrgrófokra
allative őrgrófhoz őrgrófokhoz
elative őrgrófból őrgrófokból
delative őrgrófról őrgrófokról
ablative őrgróftól őrgrófoktól
Possessive forms of őrgróf
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. őrgrófom őrgrófjaim
2nd person sing. őrgrófod őrgrófjaid
3rd person sing. őrgrófja őrgrófjai
1st person plural őrgrófunk őrgrófjaink
2nd person plural őrgrófotok őrgrófjaitok
3rd person plural őrgrófjuk őrgrófjaik

Synonyms

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.