Thaleia

Hungarian

Alternative forms

Etymology

From Ancient Greek Θάλεια (Tháleia).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɒlɛjɒ]

Proper noun

Thaleia

  1. (Greek mythology) Thalia, the Muse of comedy and idyllic poetry
  2. (Greek mythology) one of the three Graces

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative Thaleia Thaleiák
accusative Thaleiát Thaleiákat
dative Thaleiának Thaleiáknak
instrumental Thaleiával Thaleiákkal
causal-final Thaleiáért Thaleiákért
translative Thaleiává Thaleiákká
terminative Thaleiáig Thaleiákig
essive-formal Thaleiaként Thaleiákként
essive-modal
inessive Thaleiában Thaleiákban
superessive Thaleián Thaleiákon
adessive Thaleiánál Thaleiáknál
illative Thaleiába Thaleiákba
sublative Thaleiára Thaleiákra
allative Thaleiához Thaleiákhoz
elative Thaleiából Thaleiákból
delative Thaleiáról Thaleiákról
ablative Thaleiától Thaleiáktól
Possessive forms of Thaleia
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Thaleiám Thaleiáim
2nd person sing. Thaleiád Thaleiáid
3rd person sing. Thaleiája Thaleiái
1st person plural Thaleiánk Thaleiáink
2nd person plural Thaleiátok Thaleiáitok
3rd person plural Thaleiájuk Thaleiáik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.