bútora

Hungarian

Etymology

bútor + -a (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbuːtorɒ]
  • Hyphenation: bú‧to‧ra

Noun

bútora

  1. third-person singular (single possession) possessive of bútor

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative bútora
accusative bútorát
dative bútorának
instrumental bútorával
causal-final bútoráért
translative bútorává
terminative bútoráig
essive-formal bútoraként
essive-modal bútorául
inessive bútorában
superessive bútorán
adessive bútoránál
illative bútorába
sublative bútorára
allative bútorához
elative bútorából
delative bútoráról
ablative bútorától
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.