bajusz

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbɒjus]
  • Hyphenation: ba‧jusz

Noun

bajusz (plural bajuszok)

  1. moustache
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember, part 1, chapter 2:
      A hajóbiztos egy harminc év körüli férfi, szőke hajjal, mélázó kék szemekkel, hosszú bajusszal és másutt simára borotvált arccal, középszerű termet, első tekintetre gyönge alkatúnak látszó; a hangja is hozzá való, csaknem nőies, mikor halkan beszél.
  2. whisker

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative bajusz bajuszok
accusative bajuszt bajuszokat
dative bajusznak bajuszoknak
instrumental bajusszal bajuszokkal
causal-final bajuszért bajuszokért
translative bajusszá bajuszokká
terminative bajuszig bajuszokig
essive-formal bajuszként bajuszokként
essive-modal — —
inessive bajuszban bajuszokban
superessive bajuszon bajuszokon
adessive bajusznál bajuszoknál
illative bajuszba bajuszokba
sublative bajuszra bajuszokra
allative bajuszhoz bajuszokhoz
elative bajuszból bajuszokból
delative bajuszról bajuszokról
ablative bajusztól bajuszoktól
Possessive forms of bajusz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bajuszom bajuszaim
2nd person sing. bajuszod bajuszaid
3rd person sing. bajusza bajuszai
1st person plural bajuszunk bajuszaink
2nd person plural bajuszotok bajuszaitok
3rd person plural bajuszuk bajuszaik

Derived terms

See also

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.