bekezdés

Hungarian

Etymology

bekezd (to indent) + -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɛkɛzdeːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: be‧kez‧dés

Noun

bekezdés (plural bekezdések)

  1. paragraph (passage in text that is about a new subject, marked by commencing on a new line)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative bekezdés bekezdések
accusative bekezdést bekezdéseket
dative bekezdésnek bekezdéseknek
instrumental bekezdéssel bekezdésekkel
causal-final bekezdésért bekezdésekért
translative bekezdéssé bekezdésekké
terminative bekezdésig bekezdésekig
essive-formal bekezdésként bekezdésekként
essive-modal
inessive bekezdésben bekezdésekben
superessive bekezdésen bekezdéseken
adessive bekezdésnél bekezdéseknél
illative bekezdésbe bekezdésekbe
sublative bekezdésre bekezdésekre
allative bekezdéshez bekezdésekhez
elative bekezdésből bekezdésekből
delative bekezdésről bekezdésekről
ablative bekezdéstől bekezdésektől
Possessive forms of bekezdés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bekezdésem bekezdéseim
2nd person sing. bekezdésed bekezdéseid
3rd person sing. bekezdése bekezdései
1st person plural bekezdésünk bekezdéseink
2nd person plural bekezdésetek bekezdéseitek
3rd person plural bekezdésük bekezdéseik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.