belebeszél

Hungarian

Etymology

bele- +‎ beszél

Pronunciation

IPA^(key): [ˈbɛlɛbɛseːl]
Hyphenation: be‧le‧be‧szél

Verb

belebeszél

(intransitive) to speak into something such as a microphone
to interrupt, break into a conversation
to stick one's nose into someone else's business

Conjugation

conjugation of belebeszél

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			belebeszélni
Past participle			belebeszélt
Present participle			belebeszélő
Future participle			belebeszélendő
Adverbial participle			belebeszélve
Potential			belebeszélhet
Indicative mood	Present	Indefinite	belebeszélek	belebeszélsz	belebeszél	belebeszélünk	belebeszéltek	belebeszélnek
	Present	Definite	belebeszélem én téged/titeket belebeszéllek	belebeszéled	belebeszéli	belebeszéljük	belebeszélitek	belebeszélik
	Past	Indefinite	belebeszéltem	belebeszéltél	belebeszélt	belebeszéltünk	belebeszéltetek	belebeszéltek
	Past	Definite	belebeszéltem én téged/titeket belebeszéltelek	belebeszélted	belebeszélte	belebeszéltük	belebeszéltétek	belebeszélték
Conditional mood	Present	Indefinite	belebeszélnék	belebeszélnél	belebeszélne	belebeszélnénk	belebeszélnétek	belebeszélnének
Conditional mood	Present	Definite	belebeszélném én téged/titeket belebeszélnélek	belebeszélnéd	belebeszélné	belebeszélnénk	belebeszélnétek	belebeszélnék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	belebeszéljek	belebeszélj or belebeszéljél	belebeszéljen	belebeszéljünk	belebeszéljetek	belebeszéljenek
Subjunctive mood	Present	Definite	belebeszéljem én téged/titeket belebeszéljelek	belebeszéld or belebeszéljed	belebeszélje	belebeszéljük	belebeszéljétek	belebeszéljék
Conjugated infinitive			belebeszélnem	belebeszélned	belebeszélnie	belebeszélnünk	belebeszélnetek	belebeszélniük

Derived terms

belebeszélés

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.