beszéde

Hungarian

Etymology

beszéd + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɛseːdɛ]
  • Hyphenation: be‧szé‧de

Noun

beszéde

  1. third-person singular (single possession) possessive of beszéd

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative beszéde
accusative beszédét
dative beszédének
instrumental beszédével
causal-final beszédéért
translative beszédévé
terminative beszédéig
essive-formal beszédeként
essive-modal beszédéül
inessive beszédében
superessive beszédén
adessive beszédénél
illative beszédébe
sublative beszédére
allative beszédéhez
elative beszédéből
delative beszédéről
ablative beszédétől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.