bordájú
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbordaːjuː]
- Hyphenation: bor‧dá‧jú
Adjective
bordájú (not comparable)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | bordájú | bordájúak |
| accusative | bordájút | bordájúakat |
| dative | bordájúnak | bordájúaknak |
| instrumental | bordájúval | bordájúakkal |
| causal-final | bordájúért | bordájúakért |
| translative | bordájúvá | bordájúakká |
| terminative | bordájúig | bordájúakig |
| essive-formal | bordájúként | bordájúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bordájúban | bordájúakban |
| superessive | bordájún | bordájúakon |
| adessive | bordájúnál | bordájúaknál |
| illative | bordájúba | bordájúakba |
| sublative | bordájúra | bordájúakra |
| allative | bordájúhoz | bordájúakhoz |
| elative | bordájúból | bordájúakból |
| delative | bordájúról | bordájúakról |
| ablative | bordájútól | bordájúaktól |
Coordinate terms
- (second elements of body part compounds) testű, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, patájú, pofájú, sarkú, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tüdejű, ujjú, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, törzsű, virágú
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.