céh
Hungarian
Etymology
Borrowed from German, more specifically from Austro-Bavarian. Compare Middle High German zeche.[1]
Pronunciation
Declension
The singular instrumental and translative case may differ depending on the dialect. When the word is pronounced with a silent H, they are céhvel and céhvé, respectively, but for speakers who pronounce the H, the corresponding forms will be céhhel and céhhé.[3]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | céh | céhek |
accusative | céhet | céheket |
dative | céhnek | céheknek |
instrumental | céhvel | céhekkel |
causal-final | céhért | céhekért |
translative | céhvé | céhekké |
terminative | céhig | céhekig |
essive-formal | céhként | céhekként |
essive-modal | — | — |
inessive | céhben | céhekben |
superessive | céhen | céheken |
adessive | céhnél | céheknél |
illative | céhbe | céhekbe |
sublative | céhre | céhekre |
allative | céhhez | céhekhez |
elative | céhből | céhekből |
delative | céhről | céhekről |
ablative | céhtől | céhektől |
Possessive forms of céh | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | céhem | céheim |
2nd person sing. | céhed | céheid |
3rd person sing. | céhe | céhei |
1st person plural | céhünk | céheink |
2nd person plural | céhetek | céheitek |
3rd person plural | céhük | céheik |
Derived terms
- céhbeli
- céhes
(Compound words):
- céhláda
- céhlegény
- céhlevél
- céhmester
- céhműhely
- céhrendszer
- céhtag
- céhtörvény
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
- Balázs Sinkovics, Gyula Zsigri: A H-ra vonatkozó megszorítások történeti változásai in A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei vol. 4, JATE Press, 2005
- Section 82e in A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (’The Rules of Hungarian Orthography, 12th edition’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015. →ISBN
Further reading
- céh in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- céh in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.