címe

See also: cime, cimé, and čime

Hungarian

Etymology

cím + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡siːmɛ]
  • Hyphenation: cí‧me

Noun

címe

  1. third-person singular (single possession) possessive of cím

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative címe
accusative címét
dative címének
instrumental címével
causal-final címéért
translative címévé
terminative címéig
essive-formal címeként
essive-modal címéül
inessive címében
superessive címén
adessive címénél
illative címébe
sublative címére
allative címéhez
elative címéből
delative címéről
ablative címétől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.