címer
See also: cimer
Hungarian
Etymology
A wanderword, via French cimier, from cime (“peak, summit”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡siːmɛr]
- Hyphenation: cí‧mer
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | címer | címerek |
| accusative | címert | címereket |
| dative | címernek | címereknek |
| instrumental | címerrel | címerekkel |
| causal-final | címerért | címerekért |
| translative | címerré | címerekké |
| terminative | címerig | címerekig |
| essive-formal | címerként | címerekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | címerben | címerekben |
| superessive | címeren | címereken |
| adessive | címernél | címereknél |
| illative | címerbe | címerekbe |
| sublative | címerre | címerekre |
| allative | címerhez | címerekhez |
| elative | címerből | címerekből |
| delative | címerről | címerekről |
| ablative | címertől | címerektől |
| Possessive forms of címer | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | címerem | címereim |
| 2nd person sing. | címered | címereid |
| 3rd person sing. | címere | címerei |
| 1st person plural | címerünk | címereink |
| 2nd person plural | címeretek | címereitek |
| 3rd person plural | címerük | címereik |
Derived terms
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.