csörög

Hungarian

Etymology

From the same onomatopoeic (sound-imitative) root as csörömpöl and csörtet + -ög.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃørøɡ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: csö‧rög

Verb

csörög

  1. (intransitive) to rattle, clank, jingle
    • 2012, Miklós Gábor Kövesdi (translator), Kathy Reichs, A csontok nem hazudnak (Deadly Décisions), Ulpius-ház →ISBN, chapter 21, page 199:
      A kettes számú őr végigpásztázott egy kézi fémkeresővel, aztán intett, hogy kövessem. Kulcsok csörögtek az övén, miközben jobbra fordulva elindultunk egy folyosón.
  2. (intransitive, literary) to babble (to make a continuous murmuring noise)
    • 1809, Ferenc Kölcsey, A nyúgalomhoz, lines 9–12:
      Csak a patak csörög körülted, / Csak a zefír susog, / S a fülmilécske zeng szavával, / S csattog, süvőlt, kereng.

Conjugation
conjugation of csörög
Infinitive csörögni
Past participle csörgött
Present participle csörgő
Future participle csörgendő
Adverbial participle csörögve
Potential csöröghet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite csörgök csörögsz csörög csörgünk csörögtök csörögnek
Definite csörgöm
én téged/titeket
csöröglek		 csörgöd csörgi csörögjük csörgitek csörgik
Past Indefinite csörögtem csörögtél csörgött csörögtünk csörögtetek csörögtek
Definite csörögtem
én téged/titeket
csörögtelek		 csörögted csörögte csörögtük csörögtétek csörögték
Conditional mood Present Indefinite csörögnék csörögnél csörögne csörögnénk csörögnétek csörögnének
Definite csörögném
én téged/titeket
csörögnélek		 csörögnéd csörögné csörögnénk csörögnétek csörögnék
Subjunctive mood Present Indefinite csörögjek csörögj
or
csörögjél		 csörögjön csörögjünk csörögjetek csörögjenek
Definite csörögjem
én téged/titeket
csörögjelek		 csörögd
or
csörögjed		 csörögje csörögjük csörögjétek csörögjék
Conjugated infinitive csörögnöm csörögnöd csörögnie csörögnünk csörögnötök csörögniük

Synonyms

Derived terms
  • csördít
  • csördül
  • csörgedezik
  • csörget
  • csörren

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.