csúszik
Hungarian
Etymology
From an onomatopoeia[1] + -ik.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃuːsik]
- Hyphenation: csú‧szik
Conjugation
conjugation of csúszik
Infinitive | csúszni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | csúszott | |||||||
Present participle | csúszó | |||||||
Future participle | - | |||||||
Adverbial participle | csúszva | |||||||
Potential | csúszhat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | csúszom or csúszok |
csúszol | csúszik | csúszunk | csúsztok | csúsznak |
Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
Past | Indefinite | csúsztam | csúsztál | csúszott | csúsztunk | csúsztatok | csúsztak | |
Definite | - | |||||||
Conditional mood | Present | Indefinite | csúsznék | csúsznál | csúszna | csúsznánk | csúsznátok | csúsznának |
Definite | - | |||||||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | csússzak | csússz or csússzál |
csússzon | csússzunk | csússzatok | csússzanak |
Definite | - | |||||||
Conjugated infinitive | csúsznom | csúsznod | csúsznia | csúsznunk | csúsznotok | csúszniuk |
Derived terms
(Compound words):
- csúszik-mászik
(With verbal prefixes):
- átcsúszik
- becsúszik
- belecsúszik
- elcsúszik
- felcsúszik
- félrecsúszik
- kicsúszik
- lecsúszik
- megcsúszik
- rácsúszik
- szétcsúszik
- végigcsúszik
- visszacsúszik
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.