csata
Hungarian
Etymology
Borrowed from Serbo-Croatian četa (“troop, squad”). First attested in 1532.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃɒtɒ]
- Hyphenation: csa‧ta
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csata | csaták |
accusative | csatát | csatákat |
dative | csatának | csatáknak |
instrumental | csatával | csatákkal |
causal-final | csatáért | csatákért |
translative | csatává | csatákká |
terminative | csatáig | csatákig |
essive-formal | csataként | csatákként |
essive-modal | — | — |
inessive | csatában | csatákban |
superessive | csatán | csatákon |
adessive | csatánál | csatáknál |
illative | csatába | csatákba |
sublative | csatára | csatákra |
allative | csatához | csatákhoz |
elative | csatából | csatákból |
delative | csatáról | csatákról |
ablative | csatától | csatáktól |
Possessive forms of csata | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csatám | csatáim |
2nd person sing. | csatád | csatáid |
3rd person sing. | csatája | csatái |
1st person plural | csatánk | csatáink |
2nd person plural | csatátok | csatáitok |
3rd person plural | csatájuk | csatáik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.