csekkem

Hungarian

Etymology

csekk + -em (my, possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡ʃɛkːɛm]
  • Hyphenation: csek‧kem

Noun

csekkem

  1. first-person singular (single possession) possessive of csekk

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csekkem
accusative csekkemet
dative csekkemnek
instrumental csekkemmel
causal-final csekkemért
translative csekkemmé
terminative csekkemig
essive-formal csekkemként
essive-modal csekkemül
inessive csekkemben
superessive csekkemen
adessive csekkemnél
illative csekkembe
sublative csekkemre
allative csekkemhez
elative csekkemből
delative csekkemről
ablative csekkemtől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.