csikó
Hungarian
Etymology
From csi (“a word used for calling and rounding up foals”) + -kó (“diminutive suffix”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃikoː]
- Hyphenation: csi‧kó
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csikó | csikók |
accusative | csikót | csikókat |
dative | csikónak | csikóknak |
instrumental | csikóval | csikókkal |
causal-final | csikóért | csikókért |
translative | csikóvá | csikókká |
terminative | csikóig | csikókig |
essive-formal | csikóként | csikókként |
essive-modal | — | — |
inessive | csikóban | csikókban |
superessive | csikón | csikókon |
adessive | csikónál | csikóknál |
illative | csikóba | csikókba |
sublative | csikóra | csikókra |
allative | csikóhoz | csikókhoz |
elative | csikóból | csikókból |
delative | csikóról | csikókról |
ablative | csikótól | csikóktól |
Possessive forms of csikó | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csikóm | csikóim |
2nd person sing. | csikód | csikóid |
3rd person sing. | csikója csikaja |
csikói |
1st person plural | csikónk | csikóink |
2nd person plural | csikótok | csikóitok |
3rd person plural | csikójuk csikajuk |
csikóik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.