díszítmény

Hungarian

Etymology

díszít (“to decorate”) +‎ -mény (“noun-forming suffix indicating the result of action”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdiːsiːtmeːɲ]
  • Hyphenation: dí‧szít‧mény

Noun

díszítmény (plural díszítmények)

  1. (literary) ornament, ornamentation, decoration, adornment

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative díszítmény díszítmények
accusative díszítményt díszítményeket
dative díszítménynek díszítményeknek
instrumental díszítménnyel díszítményekkel
causal-final díszítményért díszítményekért
translative díszítménnyé díszítményekké
terminative díszítményig díszítményekig
essive-formal díszítményként díszítményekként
essive-modal — —
inessive díszítményben díszítményekben
superessive díszítményen díszítményeken
adessive díszítménynél díszítményeknél
illative díszítménybe díszítményekbe
sublative díszítményre díszítményekre
allative díszítményhez díszítményekhez
elative díszítményből díszítményekből
delative díszítményről díszítményekről
ablative díszítménytől díszítményektől
Possessive forms of díszítmény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. díszítményem díszítményeim
2nd person sing. díszítményed díszítményeid
3rd person sing. díszítménye díszítményei
1st person plural díszítményünk díszítményeink
2nd person plural díszítményetek díszítményeitek
3rd person plural díszítményük díszítményeik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.