detonáció

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Detonation.[1] With Latinate -áció ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈdɛtonaːt͡siʲoː]
  • Hyphenation: de‧to‧ná‧ció

Noun

detonáció (plural detonációk)

  1. detonation

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative detonáció detonációk
accusative detonációt detonációkat
dative detonációnak detonációknak
instrumental detonációval detonációkkal
causal-final detonációért detonációkért
translative detonációvá detonációkká
terminative detonációig detonációkig
essive-formal detonációként detonációkként
essive-modal
inessive detonációban detonációkban
superessive detonáción detonációkon
adessive detonációnál detonációknál
illative detonációba detonációkba
sublative detonációra detonációkra
allative detonációhoz detonációkhoz
elative detonációból detonációkból
delative detonációról detonációkról
ablative detonációtól detonációktól
Possessive forms of detonáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. detonációm detonációim
2nd person sing. detonációd detonációid
3rd person sing. detonációja detonációi
1st person plural detonációnk detonációink
2nd person plural detonációtok detonációitok
3rd person plural detonációjuk detonációik

Synonyms

Derived terms

  • detonációs

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.