dokumentál
Hungarian
Etymology
From German dokumentieren, from French documenter.[1] With the verb-forming suffix -ál.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈdokumɛntaːl]
- Hyphenation: do‧ku‧men‧tál
Conjugation
conjugation of dokumentál
Infinitive | dokumentálni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | dokumentált | |||||||
Present participle | dokumentáló | |||||||
Future participle | dokumentálandó | |||||||
Adverbial participle | dokumentálva | |||||||
Potential | dokumentálhat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | dokumentálok | dokumentálsz | dokumentál | dokumentálunk | dokumentáltok | dokumentálnak |
Definite | dokumentálom én téged/titeket dokumentállak |
dokumentálod | dokumentálja | dokumentáljuk | dokumentáljátok | dokumentálják | ||
Past | Indefinite | dokumentáltam | dokumentáltál | dokumentált | dokumentáltunk | dokumentáltatok | dokumentáltak | |
Definite | dokumentáltam én téged/titeket dokumentáltalak |
dokumentáltad | dokumentálta | dokumentáltuk | dokumentáltátok | dokumentálták | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | dokumentálnék | dokumentálnál | dokumentálna | dokumentálnánk | dokumentálnátok | dokumentálnának |
Definite | dokumentálnám én téged/titeket dokumentálnálak |
dokumentálnád | dokumentálná | dokumentálnánk | dokumentálnátok | dokumentálnák | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | dokumentáljak | dokumentálj or dokumentáljál |
dokumentáljon | dokumentáljunk | dokumentáljatok | dokumentáljanak |
Definite | dokumentáljam én téged/titeket dokumentáljalak |
dokumentáld or dokumentáljad |
dokumentálja | dokumentáljuk | dokumentáljátok | dokumentálják | ||
Conjugated infinitive | dokumentálnom | dokumentálnod | dokumentálnia | dokumentálnunk | dokumentálnotok | dokumentálniuk |
Derived terms
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.