drót

See also: drot, drôt, and Drot

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Draht.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈdroːt]
  • (file)

Noun

drót (plural drótok)

  1. wire

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative drót drótok
accusative drótot drótokat
dative drótnak drótoknak
instrumental dróttal drótokkal
causal-final drótért drótokért
translative dróttá drótokká
terminative drótig drótokig
essive-formal drótként drótokként
essive-modal
inessive drótban drótokban
superessive dróton drótokon
adessive drótnál drótoknál
illative drótba drótokba
sublative drótra drótokra
allative dróthoz drótokhoz
elative drótból drótokból
delative drótról drótokról
ablative dróttól drótoktól
Possessive forms of drót
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. drótom drótjaim
2nd person sing. drótod drótjaid
3rd person sing. drótja drótjai
1st person plural drótunk drótjaink
2nd person plural drótotok drótjaitok
3rd person plural drótjuk drótjaik

Derived terms

  • drótos
  • drótoz

See also

References

  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.