előír
Hungarian
Etymology
elő- + ír, probably based on Latin praescribere, from prae (“before”) and scribere (“to write”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛløːʲiːr]
- Hyphenation: elő‧ír
Conjugation
conjugation of előír
Infinitive | előírni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | előírt | |||||||
Present participle | előíró | |||||||
Future participle | előírandó | |||||||
Adverbial participle | előírva | |||||||
Potential | előírhat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | előírok | előírsz | előír | előírunk | előírtok | előírnak |
Definite | előírom én téged/titeket előírlak |
előírod | előírja | előírjuk | előírjátok | előírják | ||
Past | Indefinite | előírtam | előírtál | előírt | előírtunk | előírtatok | előírtak | |
Definite | előírtam én téged/titeket előírtalak |
előírtad | előírta | előírtuk | előírtátok | előírták | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | előírnék | előírnál | előírna | előírnánk | előírnátok | előírnának |
Definite | előírnám én téged/titeket előírnálak |
előírnád | előírná | előírnánk | előírnátok | előírnák | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | előírjak | előírj or előírjál |
előírjon | előírjunk | előírjatok | előírjanak |
Definite | előírjam én téged/titeket előírjalak |
előírd or előírjad |
előírja | előírjuk | előírjátok | előírják | ||
Conjugated infinitive | előírnom | előírnod | előírnia | előírnunk | előírnotok | előírniuk |
Derived terms
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.