előny

Hungarian

Etymology

elő + -ny. Created by Béla Sárváry during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛløːɲ]
  • Hyphenation: előny

Noun

előny (plural előnyök)

  1. advantage (any condition, circumstance, opportunity, or means, particularly favorable to success)
  2. (tennis) advantage (score where one player wins a point after deuce)

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative előny előnyök
accusative előnyt előnyöket
dative előnynek előnyöknek
instrumental előnnyel előnyökkel
causal-final előnyért előnyökért
translative előnnyé előnyökké
terminative előnyig előnyökig
essive-formal előnyként előnyökként
essive-modal előnyül előnyökül
inessive előnyben előnyökben
superessive előnyön előnyökön
adessive előnynél előnyöknél
illative előnybe előnyökbe
sublative előnyre előnyökre
allative előnyhöz előnyökhöz
elative előnyből előnyökből
delative előnyről előnyökről
ablative előnytől előnyöktől
Possessive forms of előny
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. előnyöm előnyeim
2nd person sing. előnyöd előnyeid
3rd person sing. előnye előnyei
1st person plural előnyünk előnyeink
2nd person plural előnyötök előnyeitek
3rd person plural előnyük előnyeik

Derived terms

(Expressions):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.