előny
Hungarian
Etymology
elő + -ny. Created by Béla Sárváry during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛløːɲ]
- Hyphenation: előny
Noun
előny (plural előnyök)
Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | előny | előnyök |
accusative | előnyt | előnyöket |
dative | előnynek | előnyöknek |
instrumental | előnnyel | előnyökkel |
causal-final | előnyért | előnyökért |
translative | előnnyé | előnyökké |
terminative | előnyig | előnyökig |
essive-formal | előnyként | előnyökként |
essive-modal | előnyül | előnyökül |
inessive | előnyben | előnyökben |
superessive | előnyön | előnyökön |
adessive | előnynél | előnyöknél |
illative | előnybe | előnyökbe |
sublative | előnyre | előnyökre |
allative | előnyhöz | előnyökhöz |
elative | előnyből | előnyökből |
delative | előnyről | előnyökről |
ablative | előnytől | előnyöktől |
Possessive forms of előny | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | előnyöm | előnyeim |
2nd person sing. | előnyöd | előnyeid |
3rd person sing. | előnye | előnyei |
1st person plural | előnyünk | előnyeink |
2nd person plural | előnyötök | előnyeitek |
3rd person plural | előnyük | előnyeik |
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.