első
See also: eļšõ
Hungarian
| < 0. | 1. | 2. > |
|---|---|---|
| Cardinal : egy Ordinal : első | ||
Etymology
From the el- stem variant of elő (“fore, the front”) + -ső (adjective-forming suffix).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlʃøː]
Audio (file) - Hyphenation: el‧ső
Numeral
első (comparative elsőbb, superlative legelső or legelsőbb)
- first
- 1836, A’ kijelentett vallásnak rövid históriája, chapter 1, page 3:
- Midőn ez a föld minden dolgokkal úgy felkészíttetett, hogy az embernek is alkalmatos lakhelye lehetett: teremtetett ő általa az első pár ember is Ádám és Éva, kik ártatlanságban és minden ollyan esméretekkel felruházva jöttek ki az Istennek kezéből, a’ mellyek elégségesek voltak arra, hogy ők boldogok legyenek.
- Boldog első születésnapot! ― Happy first birthday!
- 1836, A’ kijelentett vallásnak rövid históriája, chapter 1, page 3:
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | első | elsők |
| accusative | elsőt | elsőket |
| dative | elsőnek | elsőknek |
| instrumental | elsővel | elsőkkel |
| causal-final | elsőért | elsőkért |
| translative | elsővé | elsőkké |
| terminative | elsőig | elsőkig |
| essive-formal | elsőként | elsőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elsőben | elsőkben |
| superessive | elsőn | elsőkön |
| adessive | elsőnél | elsőknél |
| illative | elsőbe | elsőkbe |
| sublative | elsőre | elsőkre |
| allative | elsőhöz | elsőkhöz |
| elative | elsőből | elsőkből |
| delative | elsőről | elsőkről |
| ablative | elsőtől | elsőktől |
Derived terms
- elsődleges
- elsős
- elsőség
Compound words
- elsőéves
- elsőfokú
- elsőrangú
- elsőrendű
- elsősegély
- elsősorban
- elsőszülött
Expressions
Noun
első (plural elsők)
- first (the person or thing in the first position)
- Elsőnek érkeztünk. ― We were the first to arrive.
- (education, singular only) first grade, freshman year (the first year of the specific school type in question)
- Most végzem az elsőt. ― I am in the first grade.
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | első | elsők |
| accusative | elsőt | elsőket |
| dative | elsőnek | elsőknek |
| instrumental | elsővel | elsőkkel |
| causal-final | elsőért | elsőkért |
| translative | elsővé | elsőkké |
| terminative | elsőig | elsőkig |
| essive-formal | elsőként | elsőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elsőben | elsőkben |
| superessive | elsőn | elsőkön |
| adessive | elsőnél | elsőknél |
| illative | elsőbe | elsőkbe |
| sublative | elsőre | elsőkre |
| allative | elsőhöz | elsőkhöz |
| elative | elsőből | elsőkből |
| delative | elsőről | elsőkről |
| ablative | elsőtől | elsőktől |
| Possessive forms of első | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | elsőm | elsőim |
| 2nd person sing. | elsőd | elsőid |
| 3rd person sing. | elsője elseje |
elsői |
| 1st person plural | elsőnk | elsőink |
| 2nd person plural | elsőtök | elsőitek |
| 3rd person plural | elsőjük elsejük |
elsőik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.