elvét

See also: elvet

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlveːt]
  • Hyphenation: el‧vét

Etymology 1

el- +‎ vét

Verb

elvét

  1. (transitive) to miss
Conjugation
conjugation of elvét
Infinitive elvéteni
Past participle elvétett
Present participle elvétő
Future participle elvétendő
Adverbial participle elvétve
Potential elvéthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite elvétek elvétesz elvét elvétünk elvétetek elvétenek
Definite elvétem
én téged/titeket
elvételek		 elvéted elvéti elvétjük elvétitek elvétik
Past Indefinite elvétettem elvétettél elvétett elvétettünk elvétettetek elvétettek
Definite elvétettem
én téged/titeket
elvétettelek		 elvétetted elvétette elvétettük elvétettétek elvétették
Conditional mood Present Indefinite elvétenék elvétenél elvétene elvétenénk elvétenétek elvétenének
Definite elvéteném
én téged/titeket
elvétenélek		 elvétenéd elvétené elvétenénk elvétenétek elvétenék
Subjunctive mood Present Indefinite elvétsek elvéts
or
elvétsél		 elvétsen elvétsünk elvétsetek elvétsenek
Definite elvétsem
én téged/titeket
elvétselek		 elvétsd
or
elvétsed		 elvétse elvétsük elvétsétek elvétsék
Conjugated infinitive elvétenem elvétened elvétenie elvétenünk elvétenetek elvéteniük

Etymology 2

elv (“theory”) +‎ -e (possessive suffix) +‎ -t (accusative suffix)

Noun

elvét

  1. accusative of elve
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.