ereklye

Hungarian

Etymology

Probably a loanword from a Northern Italian *erequile. Compare Italian reliquia.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛrɛkjɛ]
  • Hyphenation: erek‧lye

Noun

ereklye (plural ereklyék)

  1. relic

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ereklye ereklyék
accusative ereklyét ereklyéket
dative ereklyének ereklyéknek
instrumental ereklyével ereklyékkel
causal-final ereklyéért ereklyékért
translative ereklyévé ereklyékké
terminative ereklyéig ereklyékig
essive-formal ereklyeként ereklyékként
essive-modal
inessive ereklyében ereklyékben
superessive ereklyén ereklyéken
adessive ereklyénél ereklyéknél
illative ereklyébe ereklyékbe
sublative ereklyére ereklyékre
allative ereklyéhez ereklyékhez
elative ereklyéből ereklyékből
delative ereklyéről ereklyékről
ablative ereklyétől ereklyéktől
Possessive forms of ereklye
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ereklyém ereklyéim
2nd person sing. ereklyéd ereklyéid
3rd person sing. ereklyéje ereklyéi
1st person plural ereklyénk ereklyéink
2nd person plural ereklyétek ereklyéitek
3rd person plural ereklyéjük ereklyéik

Synonyms

See also

  • Appendix:Hungarian words with ly

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.