féltékenykedés

Hungarian

Etymology

féltékenykedik (to be jealous of) + -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfeːlteːkɛɲkɛdeːʃ]
  • Hyphenation: fél‧té‧keny‧ke‧dés

Noun

féltékenykedés

  1. jealousy (a repetitive, renewing state of suspicious guarding)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative féltékenykedés féltékenykedések
accusative féltékenykedést féltékenykedéseket
dative féltékenykedésnek féltékenykedéseknek
instrumental féltékenykedéssel féltékenykedésekkel
causal-final féltékenykedésért féltékenykedésekért
translative féltékenykedéssé féltékenykedésekké
terminative féltékenykedésig féltékenykedésekig
essive-formal féltékenykedésként féltékenykedésekként
essive-modal
inessive féltékenykedésben féltékenykedésekben
superessive féltékenykedésen féltékenykedéseken
adessive féltékenykedésnél féltékenykedéseknél
illative féltékenykedésbe féltékenykedésekbe
sublative féltékenykedésre féltékenykedésekre
allative féltékenykedéshez féltékenykedésekhez
elative féltékenykedésből féltékenykedésekből
delative féltékenykedésről féltékenykedésekről
ablative féltékenykedéstől féltékenykedésektől
Possessive forms of féltékenykedés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. féltékenykedésem féltékenykedéseim
2nd person sing. féltékenykedésed féltékenykedéseid
3rd person sing. féltékenykedése féltékenykedései
1st person plural féltékenykedésünk féltékenykedéseink
2nd person plural féltékenykedésetek féltékenykedéseitek
3rd person plural féltékenykedésük féltékenykedéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.