fürge

Hungarian

Etymology

From an otherwise unattested front-vowel stem variant of the same word family as fordít + -g (frequentative verb-forming suffix) + -e (present participle suffix). For the -e ending, compare ferde, lenge.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfyrɡɛ]
  • Hyphenation: für‧ge

Adjective

fürge (comparative fürgébb, superlative legfürgébb)

  1. nimble (quick and light in movement or action)
    Synonyms: élénk, gyors

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fürge fürgék
accusative fürgét fürgéket
dative fürgének fürgéknek
instrumental fürgével fürgékkel
causal-final fürgéért fürgékért
translative fürgévé fürgékké
terminative fürgéig fürgékig
essive-formal fürgeként fürgékként
essive-modal
inessive fürgében fürgékben
superessive fürgén fürgéken
adessive fürgénél fürgéknél
illative fürgébe fürgékbe
sublative fürgére fürgékre
allative fürgéhez fürgékhez
elative fürgéből fürgékből
delative fürgéről fürgékről
ablative fürgétől fürgéktől

Derived terms

  • fürgeség

(Expressions):

  • fürge, mint a gyík

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading

  • fürge in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.