főtér

See also: foter, fōter, and føter

Hungarian

Etymology

fő +‎ tér

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈføːteːr]
  • Hyphenation: fő‧tér

Noun

főtér (plural főterek)

  1. main square (a central open area in a city, town or village)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative főtér főterek
accusative főteret főtereket
dative főtérnek főtereknek
instrumental főtérrel főterekkel
causal-final főtérért főterekért
translative főtérré főterekké
terminative főtérig főterekig
essive-formal főtérként főterekként
essive-modal — —
inessive főtérben főterekben
superessive főtéren főtereken
adessive főtérnél főtereknél
illative főtérbe főterekbe
sublative főtérre főterekre
allative főtérhez főterekhez
elative főtérből főterekből
delative főtérről főterekről
ablative főtértől főterektől
Possessive forms of főtér
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. főterem főtereim
2nd person sing. főtered főtereid
3rd person sing. főtere főterei
1st person plural főterünk főtereink
2nd person plural főteretek főtereitek
3rd person plural főterük főtereik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.