fanatikus
Hungarian
Etymology
From Latin fānāticus (“divinely inspired, frenzied”), from fānum (“temple”).[1] With -ikus ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfɒnɒtikuʃ]
- Hyphenation: fa‧na‧ti‧kus
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fanatikus | fanatikusak |
accusative | fanatikusat | fanatikusakat |
dative | fanatikusnak | fanatikusaknak |
instrumental | fanatikussal | fanatikusakkal |
causal-final | fanatikusért | fanatikusakért |
translative | fanatikussá | fanatikusakká |
terminative | fanatikusig | fanatikusakig |
essive-formal | fanatikusként | fanatikusakként |
essive-modal | — | — |
inessive | fanatikusban | fanatikusakban |
superessive | fanatikuson | fanatikusakon |
adessive | fanatikusnál | fanatikusaknál |
illative | fanatikusba | fanatikusakba |
sublative | fanatikusra | fanatikusakra |
allative | fanatikushoz | fanatikusakhoz |
elative | fanatikusból | fanatikusakból |
delative | fanatikusról | fanatikusakról |
ablative | fanatikustól | fanatikusaktól |
Synonyms
- elvakult
- vakbuzgó
- megszállott
Derived terms
- fanatikusan
- fanatikusság
See also
See also
- Appendix:Hungarian words ending in -ikus
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.