februárja

Hungarian

Etymology

február + -ja (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfɛbruaːrjɒ]
  • Hyphenation: feb‧ru‧ár‧ja

Noun

februárja

  1. third-person singular (single possession) possessive of február

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative februárja
accusative februárját
dative februárjának
instrumental februárjával
causal-final februárjáért
translative februárjává
terminative februárjáig
essive-formal februárjaként
essive-modal februárjául
inessive februárjában
superessive februárján
adessive februárjánál
illative februárjába
sublative februárjára
allative februárjához
elative februárjából
delative februárjáról
ablative februárjától
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.