februárjaim

Hungarian

Etymology

február + -jaim (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfɛbruaːrjɒʲim]
  • Hyphenation: feb‧ru‧ár‧ja‧im

Noun

februárjaim

  1. first-person singular (multiple possessions) possessive of február

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative februárjaim
accusative februárjaimat
dative februárjaimnak
instrumental februárjaimmal
causal-final februárjaimért
translative februárjaimmá
terminative februárjaimig
essive-formal februárjaimként
essive-modal februárjaimul
inessive februárjaimban
superessive februárjaimon
adessive februárjaimnál
illative februárjaimba
sublative februárjaimra
allative februárjaimhoz
elative februárjaimból
delative februárjaimról
ablative februárjaimtól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.