februárunk

Hungarian

Etymology

február + -unk (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfɛbruaːruŋk]
  • Hyphenation: feb‧ru‧á‧runk

Noun

februárunk

  1. first-person plural (single possession) possessive of február

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative februárunk
accusative februárunkat
dative februárunknak
instrumental februárunkkal
causal-final februárunkért
translative februárunkká
terminative februárunkig
essive-formal februárunkként
essive-modal februárunkul
inessive februárunkban
superessive februárunkon
adessive februárunknál
illative februárunkba
sublative februárunkra
allative februárunkhoz
elative februárunkból
delative februárunkról
ablative februárunktól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.