fegyvernök

Hungarian

Etymology

fegyver (weapon) + -nök (noun-forming suffix)[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfɛɟvɛrnøk]
  • Hyphenation: fegy‧ver‧nök

Noun

fegyvernök (plural fegyvernökök)

  1. (historical) squire (a shield-bearer or armor-bearer who attended a knight)
    Synonym: fegyverhordozó

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative fegyvernök fegyvernökök
accusative fegyvernököt fegyvernököket
dative fegyvernöknek fegyvernököknek
instrumental fegyvernökkel fegyvernökökkel
causal-final fegyvernökért fegyvernökökért
translative fegyvernökké fegyvernökökké
terminative fegyvernökig fegyvernökökig
essive-formal fegyvernökként fegyvernökökként
essive-modal fegyvernökül
inessive fegyvernökben fegyvernökökben
superessive fegyvernökön fegyvernökökön
adessive fegyvernöknél fegyvernököknél
illative fegyvernökbe fegyvernökökbe
sublative fegyvernökre fegyvernökökre
allative fegyvernökhöz fegyvernökökhöz
elative fegyvernökből fegyvernökökből
delative fegyvernökről fegyvernökökről
ablative fegyvernöktől fegyvernököktől
Possessive forms of fegyvernök
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fegyvernököm fegyvernökeim
2nd person sing. fegyvernököd fegyvernökeid
3rd person sing. fegyvernöke fegyvernökei
1st person plural fegyvernökünk fegyvernökeink
2nd person plural fegyvernökötök fegyvernökeitek
3rd person plural fegyvernökük fegyvernökeik

Derived terms

  • fegyvernöki
  • fegyvernökség

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.