fehérít

Hungarian

Etymology

fehér (“white”) +‎ -ít (“verb-forming suffix”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfɛɦeːriːt]
  • Hyphenation: fe‧hé‧rít

Verb

fehérít

  1. (transitive) to bleach, whiten (to make something white or whiter)

Conjugation
conjugation of fehérít
Infinitive fehéríteni
Past participle fehérített
Present participle fehérítő
Future participle fehérítendő
Adverbial participle fehérítve
Potential fehéríthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite fehérítek fehérítesz fehérít fehérítünk fehérítetek fehérítenek
Definite fehérítem
én téged/titeket
fehérítelek		 fehéríted fehéríti fehérítjük fehérítitek fehérítik
Past Indefinite fehérítettem fehérítettél fehérített fehérítettünk fehérítettetek fehérítettek
Definite fehérítettem
én téged/titeket
fehérítettelek		 fehérítetted fehérítette fehérítettük fehérítettétek fehérítették
Conditional mood Present Indefinite fehérítenék fehérítenél fehérítene fehérítenénk fehérítenétek fehérítenének
Definite fehéríteném
én téged/titeket
fehérítenélek		 fehérítenéd fehérítené fehérítenénk fehérítenétek fehérítenék
Subjunctive mood Present Indefinite fehérítsek fehéríts
or
fehérítsél		 fehérítsen fehérítsünk fehérítsetek fehérítsenek
Definite fehérítsem
én téged/titeket
fehérítselek		 fehérítsd
or
fehérítsed		 fehérítse fehérítsük fehérítsétek fehérítsék
Conjugated infinitive fehérítenem fehérítened fehérítenie fehérítenünk fehérítenetek fehéríteniük

Derived terms
  • fehérítés
  • fehéríthető
  • fehéríttet

(With verbal prefixes):

  • elfehérít
  • kifehérít
  • megfehérít
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.