felkér

Hungarian

Etymology

fel- +‎ kér

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfɛlkeːr]
  • Hyphenation: fel‧kér

Verb

felkér

  1. (transitive) to ask, request, invite (to do something -ra/-re)
    Felkértem az előadót, hogy tegye meg észrevéteit. ― I invited the speaker to comment on this.
    Felkértem az előadót észrevételei megtételére. ― I invited the speaker to comment on this.

Conjugation
conjugation of felkér
Infinitive felkérni
Past participle felkért
Present participle felkérő
Future participle felkérendő
Adverbial participle felkérve
Potential felkérhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite felkérek felkérsz felkér felkérünk felkértek felkérnek
Definite felkérem
én téged/titeket
felkérlek		 felkéred felkéri felkérjük felkéritek felkérik
Past Indefinite felkértem felkértél felkért felkértünk felkértetek felkértek
Definite felkértem
én téged/titeket
felkértelek		 felkérted felkérte felkértük felkértétek felkérték
Conditional mood Present Indefinite felkérnék felkérnél felkérne felkérnénk felkérnétek felkérnének
Definite felkérném
én téged/titeket
felkérnélek		 felkérnéd felkérné felkérnénk felkérnétek felkérnék
Subjunctive mood Present Indefinite felkérjek felkérj
or
felkérjél		 felkérjen felkérjünk felkérjetek felkérjenek
Definite felkérjem
én téged/titeket
felkérjelek		 felkérd
or
felkérjed		 felkérje felkérjük felkérjétek felkérjék
Conjugated infinitive felkérnem felkérned felkérnie felkérnünk felkérnetek felkérniük

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.