felkarcsont

Hungarian
felkarcsont (shown in red)

Etymology

felkar (“upper arm”) +‎ csont (“bone”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfɛlkɒrt͡ʃont]
  • Hyphenation: fel‧kar‧csont

Noun

felkarcsont (plural felkarcsontok)

  1. (anatomy) humerus, armbone (the bone of the upper arm)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative felkarcsont felkarcsontok
accusative felkarcsontot felkarcsontokat
dative felkarcsontnak felkarcsontoknak
instrumental felkarcsonttal felkarcsontokkal
causal-final felkarcsontért felkarcsontokért
translative felkarcsonttá felkarcsontokká
terminative felkarcsontig felkarcsontokig
essive-formal felkarcsontként felkarcsontokként
essive-modal — —
inessive felkarcsontban felkarcsontokban
superessive felkarcsonton felkarcsontokon
adessive felkarcsontnál felkarcsontoknál
illative felkarcsontba felkarcsontokba
sublative felkarcsontra felkarcsontokra
allative felkarcsonthoz felkarcsontokhoz
elative felkarcsontból felkarcsontokból
delative felkarcsontról felkarcsontokról
ablative felkarcsonttól felkarcsontoktól
Possessive forms of felkarcsont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. felkarcsontom felkarcsontjaim
2nd person sing. felkarcsontod felkarcsontjaid
3rd person sing. felkarcsontja felkarcsontjai
1st person plural felkarcsontunk felkarcsontjaink
2nd person plural felkarcsontotok felkarcsontjaitok
3rd person plural felkarcsontjuk felkarcsontjaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.