forraszt

Hungarian

Etymology

forr +‎ -aszt (“causative suffix”)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈforːɒst]
  • Hyphenation: for‧raszt

Verb

forraszt

  1. (transitive) to solder

Conjugation
conjugation of forraszt
Infinitive forrasztani
Past participle forrasztott
Present participle forrasztó
Future participle forrasztandó
Adverbial participle forrasztva
Potential forraszthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite forrasztok forrasztasz forraszt forrasztunk forrasztotok forrasztanak
Definite forrasztom
én téged/titeket
forrasztalak		 forrasztod forrasztja forrasztjuk forrasztjátok forrasztják
Past Indefinite forrasztottam forrasztottál forrasztott forrasztottunk forrasztottatok forrasztottak
Definite forrasztottam
én téged/titeket
forrasztottalak		 forrasztottad forrasztotta forrasztottuk forrasztottátok forrasztották
Conditional mood Present Indefinite forrasztanék forrasztanál forrasztana forrasztanánk forrasztanátok forrasztanának
Definite forrasztanám
én téged/titeket
forrasztanálak		 forrasztanád forrasztaná forrasztanánk forrasztanátok forrasztanák
Subjunctive mood Present Indefinite forrasszak forrassz
or
forrasszál		 forrasszon forrasszunk forrasszatok forrasszanak
Definite forrasszam
én téged/titeket
forrasszalak		 forraszd
or
forrasszad		 forrassza forrasszuk forrasszátok forrasszák
Conjugated infinitive forrasztanom forrasztanod forrasztania forrasztanunk forrasztanotok forrasztaniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • beforraszt
  • megforraszt

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.