gombóc

See also: gömböc

Hungarian

Etymology

From gomb (“button”). The ending is a diminutive suffix, either -óc or -c.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɡomboːt͡s]
  • Hyphenation: gom‧bóc

Noun

gombóc (plural gombócok)

  1. dumpling (round), ball (meat)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gombóc gombócok
accusative gombócot gombócokat
dative gombócnak gombócoknak
instrumental gombóccal gombócokkal
causal-final gombócért gombócokért
translative gombóccá gombócokká
terminative gombócig gombócokig
essive-formal gombócként gombócokként
essive-modal — —
inessive gombócban gombócokban
superessive gombócon gombócokon
adessive gombócnál gombócoknál
illative gombócba gombócokba
sublative gombócra gombócokra
allative gombóchoz gombócokhoz
elative gombócból gombócokból
delative gombócról gombócokról
ablative gombóctól gombócoktól
Possessive forms of gombóc
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gombócom gombócaim
2nd person sing. gombócod gombócaid
3rd person sing. gombóca gombócai
1st person plural gombócunk gombócaink
2nd person plural gombócotok gombócaitok
3rd person plural gombócuk gombócaik

Derived terms

(Compound words):

See also

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.