háromszögletű
Hungarian
Etymology
három (“three”) + szögletű (“cornered”), from szöglet (“corner”) + -ű (“adjective-forming suffix”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhaːromsøɡlɛtyː]
- Hyphenation: há‧rom‧szög‧le‧tű
Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | háromszögletű | háromszögletűek |
accusative | háromszögletűt | háromszögletűeket |
dative | háromszögletűnek | háromszögletűeknek |
instrumental | háromszögletűvel | háromszögletűekkel |
causal-final | háromszögletűért | háromszögletűekért |
translative | háromszögletűvé | háromszögletűekké |
terminative | háromszögletűig | háromszögletűekig |
essive-formal | háromszögletűként | háromszögletűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | háromszögletűben | háromszögletűekben |
superessive | háromszögletűn | háromszögletűeken |
adessive | háromszögletűnél | háromszögletűeknél |
illative | háromszögletűbe | háromszögletűekbe |
sublative | háromszögletűre | háromszögletűekre |
allative | háromszögletűhöz | háromszögletűekhez |
elative | háromszögletűből | háromszögletűekből |
delative | háromszögletűről | háromszögletűekről |
ablative | háromszögletűtől | háromszögletűektől |
Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.