háromszögletű

Hungarian

Etymology

három (three) + szögletű (cornered), from szöglet (corner) + (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhaːromsøɡlɛtyː]
  • Hyphenation: há‧rom‧szög‧le‧tű

Adjective

háromszögletű (not comparable)

  1. three-cornered, triangular
  2. (anatomy) triquetral

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative háromszögletű háromszögletűek
accusative háromszögletűt háromszögletűeket
dative háromszögletűnek háromszögletűeknek
instrumental háromszögletűvel háromszögletűekkel
causal-final háromszögletűért háromszögletűekért
translative háromszögletűvé háromszögletűekké
terminative háromszögletűig háromszögletűekig
essive-formal háromszögletűként háromszögletűekként
essive-modal
inessive háromszögletűben háromszögletűekben
superessive háromszögletűn háromszögletűeken
adessive háromszögletűnél háromszögletűeknél
illative háromszögletűbe háromszögletűekbe
sublative háromszögletűre háromszögletűekre
allative háromszögletűhöz háromszögletűekhez
elative háromszögletűből háromszögletűekből
delative háromszögletűről háromszögletűekről
ablative háromszögletűtől háromszögletűektől

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.