hódít

See also: hodit

Hungarian

Etymology

From the verb hódol +‎ -ít, patterned after similar intransitive-transitive verb pairs such as csendül (“to ring, to sound”) - csendít (“to make something sound”), feszül (“to become tighter”) - feszít (“to tighten”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhoːdiːt]
  • Hyphenation: hó‧dít

Verb

hódít

  1. (transitive) to conquer

Conjugation
conjugation of hódít
Infinitive hódítani
Past participle hódított
Present participle hódító
Future participle hódítandó
Adverbial participle hódítva
Potential hódíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite hódítok hódítasz hódít hódítunk hódítotok hódítanak
Definite hódítom
én téged/titeket
hódítalak		 hódítod hódítja hódítjuk hódítjátok hódítják
Past Indefinite hódítottam hódítottál hódított hódítottunk hódítottatok hódítottak
Definite hódítottam
én téged/titeket
hódítottalak		 hódítottad hódította hódítottuk hódítottátok hódították
Conditional mood Present Indefinite hódítanék hódítanál hódítana hódítanánk hódítanátok hódítanának
Definite hódítanám
én téged/titeket
hódítanálak		 hódítanád hódítaná hódítanánk hódítanátok hódítanák
Subjunctive mood Present Indefinite hódítsak hódíts
or
hódítsál		 hódítson hódítsunk hódítsatok hódítsanak
Definite hódítsam
én téged/titeket
hódítsalak		 hódítsd
or
hódítsad		 hódítsa hódítsuk hódítsátok hódítsák
Conjugated infinitive hódítanom hódítanod hódítania hódítanunk hódítanotok hódítaniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • elhódít
  • meghódít
  • visszahódít

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.