hagy

See also: Hagy

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *kaďa- (to leave, stay).[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhɒɟ]
  • Hyphenation: hagy

Verb

hagy

  1. (transitive) to let, to allow
  2. (transitive) to leave (something somewhere)
    • 1964, J. D. Salinger (author), Judit Gyepes (translator), Zabhegyező [The Catcher in the Rye], Budapest: Európa Könyvkiadó (1998), →ISBN, page 7:
      Reggel mentünk be New Yorkba, a McBurney-iskolával volt az összecsapás. Csak aztán mégse. A tőröket, az egész felszerelést, minden vacakot azon a rohadt földalattin hagytam.

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

(Expressions):

References

  1. Entry #221 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.