hajlít

Hungarian

Etymology

hajol (“to bend”) +‎ -ít (“causative verb-forming suffix”)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhɒjliːt]
  • Hyphenation: haj‧lít

Verb

hajlít

  1. (transitive) to bend (to cause something to change its shape into a curve)

Conjugation
conjugation of hajlít
Infinitive hajlítani
Past participle hajlított
Present participle hajlító
Future participle hajlítandó
Adverbial participle hajlítva
Potential hajlíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite hajlítok hajlítasz hajlít hajlítunk hajlítotok hajlítanak
Definite hajlítom
én téged/titeket
hajlítalak		 hajlítod hajlítja hajlítjuk hajlítjátok hajlítják
Past Indefinite hajlítottam hajlítottál hajlított hajlítottunk hajlítottatok hajlítottak
Definite hajlítottam
én téged/titeket
hajlítottalak		 hajlítottad hajlította hajlítottuk hajlítottátok hajlították
Conditional mood Present Indefinite hajlítanék hajlítanál hajlítana hajlítanánk hajlítanátok hajlítanának
Definite hajlítanám
én téged/titeket
hajlítanálak		 hajlítanád hajlítaná hajlítanánk hajlítanátok hajlítanák
Subjunctive mood Present Indefinite hajlítsak hajlíts
or
hajlítsál		 hajlítson hajlítsunk hajlítsatok hajlítsanak
Definite hajlítsam
én téged/titeket
hajlítsalak		 hajlítsd
or
hajlítsad		 hajlítsa hajlítsuk hajlítsátok hajlítsák
Conjugated infinitive hajlítanom hajlítanod hajlítania hajlítanunk hajlítanotok hajlítaniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • behajlít
  • elhajlít
  • felhajlít
  • kihajlít
  • lehajlít
  • meghajlít
  • ráhajlít
  • visszahajlít

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.