hitvány

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhitvaːɲ]
  • Hyphenation: hit‧vány

Adjective

hitvány (comparative hitványabb, superlative leghitványabb)

  1. (of an object) worthless, valueless, meagre (deficient in amount, quality or extent)
  2. sickly, puny, stunted, undeveloped
  3. (of a person) worthless, contemptible, shabby, paltry, vile

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative hitvány hitványak
accusative hitványat hitványakat
dative hitványnak hitványaknak
instrumental hitvánnyal hitványakkal
causal-final hitványért hitványakért
translative hitvánnyá hitványakká
terminative hitványig hitványakig
essive-formal hitványként hitványakként
essive-modal hitványul
inessive hitványban hitványakban
superessive hitványon hitványakon
adessive hitványnál hitványaknál
illative hitványba hitványakba
sublative hitványra hitványakra
allative hitványhoz hitványakhoz
elative hitványból hitványakból
delative hitványról hitványakról
ablative hitványtól hitványaktól

Derived terms

Derived terms

  • hitványság

References

  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.