homlok

Hungarian

Etymology

From an otherwise unattested root + -l (verb-forming suffix) +‎ -k (noun-forming suffix). The root is the same as in the dialectal homlít (“to provine”). For the -k ending, compare ajándék, fazék.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhomlok]
  • Hyphenation: hom‧lok

Noun

homlok (plural homlokok)

  1. (anatomy) forehead (the part of the face above the eyebrows and below the hairline)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative homlok homlokok
accusative homlokot homlokokat
dative homloknak homlokoknak
instrumental homlokkal homlokokkal
causal-final homlokért homlokokért
translative homlokká homlokokká
terminative homlokig homlokokig
essive-formal homlokként homlokokként
essive-modal — —
inessive homlokban homlokokban
superessive homlokon homlokokon
adessive homloknál homlokoknál
illative homlokba homlokokba
sublative homlokra homlokokra
allative homlokhoz homlokokhoz
elative homlokból homlokokból
delative homlokról homlokokról
ablative homloktól homlokoktól
Possessive forms of homlok
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. homlokom homlokaim
2nd person sing. homlokod homlokaid
3rd person sing. homloka homlokai
1st person plural homlokunk homlokaink
2nd person plural homlokotok homlokaitok
3rd person plural homlokuk homlokaik

Derived terms
Compound words

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading
  • homlok in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.